Levéltári Közlemények, 6. (1928)

Levéltári Közlemények, 6. (1928) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Heeringa, K.: A németalföldi levéltárak / 53–65. o.

60 DR. HEERINGA K. szerint korlátolt. Az említett „Tájékoztató" először arról ad számot, hogy a levéltár három rá«zből áll, melyekből kettő az 1796 március 1. előtti — azaz, amikor a rendek gyűlését a nemzetgyűlés váltotta fel — általános levéltárakat, valamint az egységes államét foglalja magában, a harmadik pedig Délholland (és Holland, 1. fentebb) tartományét. Külön vannak a térképek, hártyaoklevelek, kéziratok és az újabb szerzemények gyűjteményei. Idegent legelsősorban érdekli az első csoport. Az 1576— 1588-i kormánylevéltárakról van egy nyomtatott katalógus, a továbbiakban a rendek gyűlésének (Staten General) és az államtanács (Ráad van State) archívumainak írott katalógusaival kell beérnie. Nyomtatott katalógusai vannak még a szmirnai, tuniszi és a tangeri konzulátusok levéltárainak, melyeket Hágában helyeztek el és a konstantinápolyi követségének, valamint az admiralitások levéltárainak. Ha az imént jelzett külföldi Magyarországból vagy valamely szomszédos államból való, lehetséges, hogy különösen annak az időnek emlékei érdeklik, amikor a hágai kormány területének terjedelméhez viszonyítva aránylag rendkívül nagy hatást gyakorolt az európai politikára, így Délkelet-Európára is. Ezeket felhasználta Van Oordt J. W. G. egy cikkében, melynek címe „Németalföld és Törökország a harmincéves háború kezdetén" (Nederland en Turkije in het begin van den Dertigja rigen oorlog) s amely a De Gids 1873 i évfolyamában jelent meg. Különösképen felhasználta ő itt konstantinápolyi követünknek, Hága Kornélnak leveleit, akitől e sorok írója, ugyan kizárólag a Földközi-tengert illető, leveleket közzétett „A levantei kereskedelem történetének forrásaidban (Bronnen tot de geschiedenis van den iLevantschen handel, Hága, 1910—17. két részben, három kötet) és akiről egy monográfiát is készített „Az első németalföldi követ a magas Portán" (De eerste Nederlandsche gezant bij de Verheven Porte) címmel.

4 A későbbi évekből származó úgy azonban, hogy a papír meg ne sérüljön a fordításnál és a kötés végét spanyolviasszal lepecsételik. A fordító megjegyzése. 4 Hága levelezése természetesen gazdag, különösen erdélyi vonatkozású anyagban. Meg kell említeni azonban még egy levéltárat, melyet az illusztris szerző úgy látszik kifelejtett, vagy magyar szempontból nem találta jelentősnek, hol minden jel szerint Bethlen Gáborra és Rákóczi Györgyre vonatkozó szintén érdekes adatok találhatók: a királyi házi és udvari levéltárat Hágában. Általában igen jelentős magyar anyagnak kell még lenni a Birodalmi Levéltárban is, amiről nem egyszer csak ötletszerű, mert szorosan vett tanulmányaim körén kívül esett, keresgélés nyomán is meggyőződtem. A fordító megjegyzése.