Levéltári Közlemények, 6. (1928)

Levéltári Közlemények, 6. (1928) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Heeringa, K.: A németalföldi levéltárak / 53–65. o.

58 DR. HEERINGA K. Az ideális állapottól még távol vagyunk, az egyik tartományban jobb a helyzet, mint a másikban. Azt a veszélyt azonban, hogy országunk levéltárait másokéval együtt Párizsban összevonják, Napoleon bukása megszüntette. Az előbbi évszázadokban, a köztársaság idején, esetleg itt-ott tönkremehettek egyes középkori levéltárak, az is előfordulhatott, hogy különböző okmányokat a déli tartományokba magukkal vihettek egyesek, akik nem voltak kibékülve a politikai vagy az egyházi téren bekövetkezett változásokkal, azonban ezeknek mennyisége sokkal csekélyebbnek látszik, mint ahogyan nem egyszer gondolták. A déli tartományoknak levéltárai szenvedtek ama tény hatása alatt, hogy személyi unióval voltak más országokhoz kapcsolva és sokszor alárendelt módon bántak velük. Sok fáradságba került annak tisztázása, hogy hol találhatók V. Károly és más osztrák hercegek levéltárai? Ha azt vélnénk, hogy a levelek, melyeket az imént említett császárnak különböző országaiból Spanyolországba küldtek, amikor éppen itt tartózkodott, Simancasban lenne található, tévednénk. Találni ott ugyan „flamand papírokat", amik olyan levelek, amiket Károly Flandriában kapott kézhez Spanyol- és Olaszországból, Indiából stb. Azt is hihetné az ember, hogy a helytartók II. Fülöphöz intézett leveleinek fogalmazványa Brüsszelben, az eredetiek pedig Simancasban lehetnek, valójában pedig, amikor Németalföldet Albert és Izabella kapta meg, az utóbbiakat Brüsszelbe visszaküldték, hol így azok két példányban találhatók. Ez azonban csak a francianyelvű levelezésre vonatkozik, amely mellett a helytartók a királlyal spanyol nyelven is leveleztek. Simancasban találhatók az ott kézhez vett spanyol levelek, viszont a helytartók titkos spanyol archívumai nincsenek Brüsszelben. A nevezettek elvitték őket — pl. a Farnese-levéltárba — Nápolyba, vagy pedig valami megbízható személy által megsemmíttettek. V. Károly és II. Fülöp Brüsszelben levő levelezését 1794-ben azután más állampapírokkal együtt a menekülő osztrákok Bécsbe vitték magukkal. A XIX. század folyamán ezeknek az okmányoknak nagy részét a brüsszeli állami levéltár visszaszerezte, de még 1924-ben is Bécsben volt 1. egy oklevélgyűjtemény, mely a brabanti hercegektől és Flandria grófjaitól származik, 2. diplomáciai levelezés a XVI. és XVII. századból, mely előkelő brüsszeli hatóságoktól származik a spanyol uralom alatti időkből, 3. a déli németalföldi