Levéltári Közlemények, 6. (1928)

Levéltári Közlemények, 6. (1928) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Herzog József: A magyar kamarai levéltár története I. : előzmények és szervezés / 1–52. o.

40 DR. HERZOG JÓZSEF Mindezeknél fogva az ilynemű, elvontan kieszelt rend­szerek a valódi levéltárak veszedelmes ellenségei: a termé­szetes rendet megbontják, de új következetes rendet nem tudnak teremteni. A királyi utasítás szövegének kézhezvétele után Grassal­kovich — sajnos — csak az elnök és a tanács jogkörének csorbítása ellen tiltakozott, ellenben az iratkiválasztást sza­bályozó rendelkezéseket szó nélkül hagyta. Ezt a mulasztást a néhány évvel utóbb, 1760-ban a levéltár vizsgálatára kikül­dött bizottság nem tudta már helyrehozni. Hiába fejtette ki részletesen, hogy az elrendelt iratkiválogatás végrehajtása a kamarai iratkezelés egész rendjét össze fogja zavarni és hiába ismerte fel és mondotta ki nyiltan, hogy csak a kor­határ választhatja el a levéltárban őrizendő hivatalos irat­anyagot az irattárban elhelyezettől, 94 az utasítás érvényben maradt. Ezzel a kamarai levéltár sorsa eldőlt. A levéltár fejlődé­sén mindvégig megfigyelhető az utasításban körülírt, eléggé­nem helyteleníthető tartalmi szempont káros befolyása. Hogy a kamara rendkívül becses és igen terjedelmes anyagot őrző levéltára túlnyomó nagy részében mégis elkerülte a tervezett újjárendezést, helyesebben mondva a szervesen fejlődött irat­anyag rendijének feldúlását, az nem utolsó sorban annak köszönhető, hogy az anyag rendkívül nagy terjedelme miatt az aránylag nagyszámú levéltári személyzet sem tudta az utasítás végzetes intézkedéseit végrehajtani. DR. HERZOG JÓZSEF, 94 Orsz. Ltár, Cam. Hung., Exp. cam. 1761. Jan. Aug. 3. (Az 176a ápr. 26., 29. és máj. 7., 10-i jegyzőkönyvben az ápr. 25-i királyi leirat 2. pontjára adott válasz.)

Next

/
Thumbnails
Contents