Levéltári Közlemények, 6. (1928)

Levéltári Közlemények, 6. (1928) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Herzog József: A magyar kamarai levéltár története I. : előzmények és szervezés / 1–52. o.

40 DR. HERZOG JÓZSEF Mindezeknél fogva az ilynemű, elvontan kieszelt rendszerek a valódi levéltárak veszedelmes ellenségei: a természetes rendet megbontják, de új következetes rendet nem tudnak teremteni. A királyi utasítás szövegének kézhezvétele után Grassalkovich — sajnos — csak az elnök és a tanács jogkörének csorbítása ellen tiltakozott, ellenben az iratkiválasztást szabályozó rendelkezéseket szó nélkül hagyta. Ezt a mulasztást a néhány évvel utóbb, 1760-ban a levéltár vizsgálatára kiküldött bizottság nem tudta már helyrehozni. Hiába fejtette ki részletesen, hogy az elrendelt iratkiválogatás végrehajtása a kamarai iratkezelés egész rendjét össze fogja zavarni és hiába ismerte fel és mondotta ki nyiltan, hogy csak a korhatár választhatja el a levéltárban őrizendő hivatalos iratanyagot az irattárban elhelyezettől,

94 az utasítás érvényben maradt. Ezzel a kamarai levéltár sorsa eldőlt. A levéltár fejlődésén mindvégig megfigyelhető az utasításban körülírt, eléggénem helyteleníthető tartalmi szempont káros befolyása. Hogy a kamara rendkívül becses és igen terjedelmes anyagot őrző levéltára túlnyomó nagy részében mégis elkerülte a tervezett újjárendezést, helyesebben mondva a szervesen fejlődött iratanyag rendijének feldúlását, az nem utolsó sorban annak köszönhető, hogy az anyag rendkívül nagy terjedelme miatt az aránylag nagyszámú levéltári személyzet sem tudta az utasítás végzetes intézkedéseit végrehajtani. DR. HERZOG JÓZSEF, 94 Orsz. Ltár, Cam. Hung., Exp. cam. 1761. Jan. Aug. 3. (Az 176a ápr. 26., 29. és máj. 7., 10-i jegyzőkönyvben az ápr. 25-i királyi leirat 2. pontjára adott válasz.)