Levéltári Közlemények, 6. (1928)

Levéltári Közlemények, 6. (1928) 1–4. - VEGYES KÖZLEMÉNYEK - Pleidell Ambrus: A Bécsi Magyar Történeti Intézetről : 1926 jan.–1928 jún. / 353–357. o.

356 VEGYES KÖZLEMÉNYEK XVIII. század második felében a külföldi iskolákba igyekvő magyar ifjúsággal szemben. Igen szép eredménnyel dolgozott Fleischer Gyula is, aki nagyon sok értékes művészettörténeti anyagot gyűjtött össze. „A magyarországi barokkművészet forrásai" c. kiadvány számára, valamint Joh. Bergl mennyezetfestőről készülő monográfiájához. Dr. Grünwald Béla a bécsi udvarnak Magyarországgal szemben az 1825— 1848. közötti években folytatott gazdaságpolitikáját tette beható levéltári kutatás tárgyává és a Magyar Történelmi Társulat megbízásából Széchenyi Hitelének új kiadását készíti elő. Dr. IIa Bálint napjainkig kiható fontosságú témának, a magyar nagybirtok történetének szentelte idejét. A Habsburgok trónrajötte után kialakuló új birtokarisztokrácia létrejöttével foglalkozik és dolgozatában érdekesen fogja megvilágítani a magyar nagybirtok honvédelmi szerepét a XVI. században. Ez utóbbi hárman, valamint dr. Váczy Péter is, — aki a ministerialisok és serviensek osztályával és általában középkori társadalomtörténeti problémákkal foglalkozik, — jelenleg is lakói az Intézetnek. Sokkal számosabbak azonban azok a magyar történetírók, akik hosszabb-rövidebb időre mint vendégek vették igénybe a magyar történettudomány bécsi otthonát. Dr. Illés József egy. tanár, dr. Lutter János, a Külügyi Társaság igazgatója, dr. Miskolczy István kegyesrendi tanár és dr. Tóth Zoltán nemzeti múzeumi igazgatóőr voltak az Intézet gyakoribb vendégei. A történelem és azzal rokontudományok művelői közül 1926 elejétől 1928 közepéig a már megnevezetteken kívül még mintegy nyolcvan tudóst ós részben fiatal kezdőt látott vendégül az Intézet, akiknek az Intézetben folytatott munkásságát e kis ismertetés keretében felsorolni lehetetlen. Közülök még csak dr. Erdélyi László egy. tanárt, dr. Horváth Henrik szfv. múzeumi igazgató őrt, dr. Lukinich Imre egy. tanárt, az Országos Széchenyi-könyvtár igazgatóját és dr. Viszota Gyula tanker. főigazgatót akarjuk külön megemlíteni. Ha meggondoljuk még, hogy a szóbanforgó két és fél év alatt otthont talált a Bécsi Magyar Történeti Intézetben huszonkét olyan tudós is, akiknek természettudományi tanulmányaikhoz volt szükségük tanulmányozni a bécsi gyűjteményeket ós tudományos intézményeket, továbbá, hogy nem kevesebb, mint harmincnégy kiváló német tudós is otthont talált az Intézetben/kétségtelen, hogy a Bécsi Magyar Történeti Intézetnek az elmúlt évek folyamán bizonyos „tudományos hospitium" jellege fejlődött ki, ez azonban — há