Levéltári Közlemények, 6. (1928)

Levéltári Közlemények, 6. (1928) 1–4. - ISMERTETÉSEK - Jahresberichte für deutsche Geschichte, I–II. évf. (1925–1926). Lipcse, 1927–1928. / 350–352. o.

ISMERTETÉSEK 35! ténetirodalmunk pontos lajstromát és méltatását Mangold Béla, majd legutóbb Auner Mihály tollából. Amikor 1916-ban a „Jahresberichte" utolsó évfolyama megjelent, ez a 36. évfolyam még csak az 1913. év végéig vezette ismertetését. A háború szerencsétlen kimenetele azután végleg megrpecsételte a vállalat sorsát. Az összeomlás után, amikor minden legyőzött országban sok szép tervet kellett eltemetni és az építést új alapokon megkezdeni, V. Loewe boroszlói levéltári tanácsos és M. Stimming egyetemi tanár önerejükből próbálták nem életrehívni a feltámaszthatatlannak gondolt vállalkozást, hanem csak a legégetőbb hiányt pótolni. Céljuk az volt, hogy a német történettudomány területén folyó munkáról, az eredményekről az érdeklődőknek az áttekintést lehetővé tegyék. Nem elégedtek tehát meg sem az egyszerű címközléssel, sem a tájékoztatásra szánt, de sokszor semmitmondó megjegyzéseknek a címek alá biggyesztésével, nem törekedtek jelentéktelen dolgozatok feliemlítésére sem, hanem minden igyekvósük arra irányult, hogy az olvasónak a fejlődés irányáról és eredményeiről összképet adjanak. Törekvésüket siker is koronázta. A „Jahresberichte der deutschen Geschichte" kis öt-tíz íves füzeteit, amelyek az 1918—1924. évek német történetirodalmát ismertetik, nem szűnő érdeklődéssel tudja végigolvasni minden történetíró, akit érdekel az a munka, amely nemcsak speciális érdeklődési területén, mint pl. a középkori egyháztörténelem vagy az újkori gazdaságtörténelem terén, hanem a német történettudomány valamennyi ágában folyik. Amint a szerényen indult kísérlet egyre erősödött, a munkatársak névsora fokozatosan bővült s az egész kiadás jelentősége évről-évre kétségtelenebb lett, a gazdasági és politikai viszonyok javulásával a hivatalos tényezők is pártfogásukba vették a vállalkozást. A német birodalmi bel- és külügyminisztérium, a porosz kultuszminisztérium, a „Notgemeinschaft der deutschen; Wissenschaft" a szükséges pénzösszeget rendelkezésre bocsátották a „Jahresberichte für deutsche Geschichte" kiadására és a kiadást vezető külön tudományos társulat megalakulásához s működéséhez. Minthogy a társulat kuratóriumában helyet foglaltak az állami levéltárak és a berlini állami könyvtár főigazgatói is, Loewe tanácsos, az egész vállalkozás megindítója azonnal szabadságot, a Staatsbibliothek-ban pedig dolgozószobát kapott, hogy a politikai és tudományos körök által egyaránt hézagpótlónak talált munkát A. Brackmann-nal és Fr. Hartunggal együtt minden bürokratikus akadály nélkül vezesse.