Levéltári Közlemények, 6. (1928)

Levéltári Közlemények, 6. (1928) 1–4. - ISMERTETÉSEK - Pleidell Ambrus: Sümeghy Dezső: Sopron vármegye levéltárának oklevélgyüjteménye. I. rész. Középkori oklevelek. Sopron, 1928. / 337–341. o.

ISMERTETÉSEK 359 ter, körösi ispán elé perbe idéztetvén, mindkét fél IV. László király privilégiumát mutatta fel jogának igazolására. János mester azonban észrevévén, hogy az alperesek oklevele hamis, mindkét oklevelet magához vette s az István herceg által Zágrábban, tartott generalis congregatión döntés végett előterjesztette. Az ítólőbírák a pecsétviasz anyagából s a peesótlenyomatból szintén megállapították a hamisítást, a döntést azonban másnapra halasztották s az okleveleket lepecsételve őrzés végett átadták a körösi ispánnak. Másnap János mester rémülten jelentette, hogy az alperes Mihály fia László mind a két oklevelet az ő lakásáról ravasz módon kicsalta és velük megszökött. Minthogy a herceg ítélőszéke hiába várta a nevezett alperest, őt nemcsak a hamis oklevél felmutatásában, hanem az okleveleknek rókaravaszsággal (fallaeiter vulpina caucione) történt kiesalásában ós széksértésben is bűnösnek mondta ki s ezért fej- és jószágvesztéssel sújtotta, rokonait pedig egyszerűen jószágvesztésre ítélte. Közjogi és heraldikai szempontból pedig Óbudai Ferenc mesternek, az óbudai apáczák volt provisorának II. Ulászlótól 1499. aug. 19-én kapott címeres nemesítő levele (102. sz.) érdemel figyelmet. Sajnos, hogy a címer az oklevélben nincs leírva, rajzát pedig a kiadvány nem közli. Egyébiránt a kötet a nevezett Óbudai Ferencre, az 5 óbudai házára és mészárszékeire s az ottani mészárosmesterekkel való háborúskodásara, sz óval a főváros történetére vonatkozólag is több érdekes adatot tartalmaz. Az oklevelek közlési módja az általánosan elfogadott elveknek megfelel. A másolás jó; csak elvétve akadtunk néhány megjegyzésnélküli szóhibára, melyek a szerkesztő figyelmét elkerülték. A regeszták is helyesek, de nem egyszer kissé szűkszavúak. A kötet használatát jó név- és tárgymutató egészíti ki. A kiadványt az alispán a vármegye törvényhatósága nevében gróf Klebelsberg Kuno, vallás- ós közoktatásügyi miniszternek, mint a Magyar Történelmi Társulat elnökének ajánlotta. Kívánatos volna, hogy a szép példát más törvényhatóságok is kövessék. D. F. Dr. Vitéz Házi Jenő: Sopron szabad királyi város története. I. rósz. 6. kötet. Oklevelek és levelek 1482-től 1520-ig. Sopron, 1928. 8°, XL+425 1. Mátyás király uralkodásának fényével kezdődik Sopron város oklevéltárának ezen újabb kötete és a gyermek Lajos 22*