Levéltári Közlemények, 6. (1928)

Levéltári Közlemények, 6. (1928) 1–4. - ISMERTETÉSEK - Szabó István: Sas Andor: Szabadalmas Munkács város levéltára 1376–1850. A régi városi archivum történetének, anyagának és csoportosítási rendjének ismertetése. Munkács, 1927. / 322–326. o.

ISMERTETÉSEK 325 elmond, tankönyvekben is fölleljük. Ugyanekkor a munkácsi polgárság és nemesség viszonyának ismertetésére csak egy ós fél oldalt szánt. Különösen a diplomákkal foglalkozik nagy bőbeszédűséggel. Ezeket a kiállító személye, a kiállítás helye, az oklevél nyelve, terjedelme, írása, pecsétje ós deko­rációja szerint külön-külön is tárgyalja. Elég lett volna, ha csupán a típusoktól eltérő egyéni sajátságokra mutat rá. Vagy nem nyitott ajtókat dönget-e, mikor oldalakra terjedő leírást közöl az okleveleken fellelhető közismert királyi pecsétekről — mintegy fölfedezvén azokat. Egyébként fejte­getéseihez az előtanulmányt néhány, a magyar viszonyokra különben is csak fenntartással alkalmazható kézikönyvből (Bretholz, Lateinische Paleographie; Thommen— Schmitz— Kallenberg, Urkundenlehre: Seyler, Geschichte der Siegel) merítette. Szerzőnek a gyűjtemények ismertetéséhez fűzött kom­mentárjai gyakran tévesek is. Nem látja tisztán Munkács közjogi helyzetét, mikor de facto hűbéres, de iure pedig szabad városnak jellemzi s kiváltságait Kassáéval azonos­nak tartja, holott Kassa királyi szabad város volt, Munkács pedig földesúri hatóság alatt állott. Tudnia kellene a szerző­nek, hogy a földesúri hatóság alatt álló községek is gyakran rendelkeztek az önkormányzatnak kisebb-nagyobb jogköré­vel. Azt is tudnia kellene a szerzőnek, hogy a tárnokmesteri és kincstartói tisztségek nem azonosak voltak, tudnia kel­lene azt is, hogy a sessio nem a város belterületén levő „ház­hely" volt, hanem a jobbágytelek, még pedig a külső és belső telek együtt. De mit szóljunk szerző következő adóelmóleté­hez: „A porció-adó két részből tevődött össze: a tulajdon­képeni országos adóból a cassa domestica (honnyi pénztár) számára és a hadi adóból cassa bellica (hadi pénztár) szá­mára." Micsoda fogalomzavar! A contributióról volna itt szó, melyet a hadi pénztárak kezeltek s a megyei önadózta­tási jogon alapuló megyei házi adóról (s nem: tulajdon­képeni országos adóról), melyet a megyei házi pénztár sze­dett. Minden tudományosságot nélkülöz az olyan meghatá­rozás, melyet a szerző a „diplomatikai értelemben vett ok­iratokéról ilyformán ad: „írásba foglalt szabadalmak és adományok, melyek a feudalizmus világából származnak .. /* Különben az sem válik a munka komolyságának előnyére,, hogy a feudalizmust, feudális jogrendet, feudális közigazga­tást a szerző igen sokszor ós tudománytalanul hangsúlyozza. Beszélhetnénk még stílusbeli fogyatékosságokról is („ön-

Next

/
Thumbnails
Contents