Levéltári Közlemények, 6. (1928)

Levéltári Közlemények, 6. (1928) 1–4. - ISMERTETÉSEK - Szabó István: Sas Andor: Szabadalmas Munkács város levéltára 1376–1850. A régi városi archivum történetének, anyagának és csoportosítási rendjének ismertetése. Munkács, 1927. / 322–326. o.

ISMERTETÉSEK 325 elmond, tankönyvekben is fölleljük. Ugyanekkor a munkácsi polgárság és nemesség viszonyának ismertetésére csak egy ós fél oldalt szánt. Különösen a diplomákkal foglalkozik nagy bőbeszédűséggel. Ezeket a kiállító személye, a kiállítás helye, az oklevél nyelve, terjedelme, írása, pecsétje ós dekorációja szerint külön-külön is tárgyalja. Elég lett volna, ha csupán a típusoktól eltérő egyéni sajátságokra mutat rá. Vagy nem nyitott ajtókat dönget-e, mikor oldalakra terjedő leírást közöl az okleveleken fellelhető közismert királyi pecsétekről — mintegy fölfedezvén azokat. Egyébként fejtegetéseihez az előtanulmányt néhány, a magyar viszonyokra különben is csak fenntartással alkalmazható kézikönyvből (Bretholz, Lateinische Paleographie; Thommen—

Schmitz— Kallenberg, Urkundenlehre: Seyler, Geschichte der Siegel) merítette. Szerzőnek a gyűjtemények ismertetéséhez fűzött kommentárjai gyakran tévesek is. Nem látja tisztán Munkács közjogi helyzetét, mikor de facto hűbéres, de iure pedig szabad városnak jellemzi s kiváltságait Kassáéval azonosnak tartja, holott Kassa királyi szabad város volt, Munkács pedig földesúri hatóság alatt állott. Tudnia kellene a szerzőnek, hogy a földesúri hatóság alatt álló községek is gyakran rendelkeztek az önkormányzatnak kisebb-nagyobb jogkörével. Azt is tudnia kellene a szerzőnek, hogy a tárnokmesteri és kincstartói tisztségek nem azonosak voltak, tudnia kellene azt is, hogy a sessio nem a város belterületén levő „házhely" volt, hanem a jobbágytelek, még pedig a külső és belső telek együtt. De mit szóljunk szerző következő adóelmóletéhez: „A porció-adó két részből tevődött össze: a tulajdonképeni országos adóból a cassa domestica (honnyi pénztár) számára és a hadi adóból cassa bellica (hadi pénztár) számára." Micsoda fogalomzavar! A contributióról volna itt szó, melyet a hadi pénztárak kezeltek s a megyei önadóztatási jogon alapuló megyei házi adóról (s nem: tulajdonképeni országos adóról), melyet a megyei házi pénztár szedett. Minden tudományosságot nélkülöz az olyan meghatározás, melyet a szerző a „diplomatikai értelemben vett okiratokéról ilyformán ad: „írásba foglalt szabadalmak és adományok, melyek a feudalizmus világából származnak .. /* Különben az sem válik a munka komolyságának előnyére,, hogy a feudalizmust, feudális jogrendet, feudális közigazgatást a szerző igen sokszor ós tudománytalanul hangsúlyozza. Beszélhetnénk még stílusbeli fogyatékosságokról is („ön-