Levéltári Közlemények, 6. (1928)

Levéltári Közlemények, 6. (1928) 1–4. - KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Szabó István: A német levéltári törvény és levéltárvédelem problémái / 306–319. o.

KISEBB KÖZLEMÉNYEK 317 állanak, de a múltban közjogi hatalom gyakorlásában jöttek létre s Müller erélyesen mutat reá, hogy az, ami egyszer közjogi jellegű volt, e jelleget később sem veszítheti el.

36 Ide sorakoznak még a családi alapítványok, családi hitbizományok, hűbéri szervezetek, örökös törzsjó szagok, magánjogi egyesületek és alapítványok, politikai pártok, gazdasági vállalatok, újságok stb. iratanyagai. Fontos idevágó csoportot képeznek végül az államférfiak, hadvezérek, országgyűlési tagok, tudósok, írók és más történelmi személyiségek hagyatékai.

87 Müller és Lüdicke egyetértenek abban, hogy e gyűjtemények jellegében a magánjogiságot a közérdek háttérbe szorítja s éppen ezért hatékonyabb állami védelem alá helyezhetők.

88 * A köz- és magánjogi érdekvilág ellentéteiből fakadó nehézségek mellett a mozgalomnak, mely a levéltárügy törvényes rendezését tűzte ki célul, más természetű nehézségekkel is meg kell küzdenie. Legalább is annak az iránynak, mely a szabályozást az egész birodalom területén egységes elvek szerint óhajtaná keresztülvinni. A birodalmi alkotmány értelmében ugyanis a birodalmi törvényhozásnak nincs mandátuma levéltári kérdések szabályozására. Ugyancsak az alkotmány értelmében a birodalmi törvényhozás tehát csak az esetben szólhatna ez ügyekbe bele, ha az összes tagállamok ilyen irányban egyhangú kívánságot jelentenének be.

39 Feltéve, hogy ez elérhető, a birodalmi törvényhozástól csak az alapelvek kitűzését várják. Kerettörvényről volna tehát szó s e keretből is teljesen hiányoznék az állami levéltári anyag és szervezet ügye. Az önkormányzati, de leg36 Amennyiben megáll az az alapelv, hogy ilyen iratok közjogi jellegüket nem veszíthetik el, ez iratok jogi védelmét is biztosítaná az elbirtoklásnak, mint tulajdonszerzési jognak az állami levéltári anyaggal szemben való kizárása. Müller Ernő a mai jogbizonytalanság ábrázolására két esetet ismertet, mikor az államnak bírói úton kellett az egyik esetben igen kétséges és két fokon el is utasított jogát elismertetnie. (Müller: Das Eeeht des Staates an seinen Archivalien, Archivalische Zeitschrift JN. F. in. B. [1926.] 164-177.) 37 Magán- és nem szolgálati iratokról van szó, mert utóbbiak beszolgáltatásának szabályozása nem a levéltári, hanem a hivatalnoki törvény keretébe tartozik. (Müller id. helyen 324.) 38 Müller id. helyen 324, Lüdicke id. helyen 239. 39 Ilyen értelemben nyilatkozott a birodalmi belügyminisztérium alkotmány-osztálya a Reichsarchiv megkeresésére. (Thimme id. helyen 204.)