Levéltári Közlemények, 6. (1928)

Levéltári Közlemények, 6. (1928) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Herzog József: A magyar kamarai levéltár története I. : előzmények és szervezés / 1–52. o.

26 DR. HERZOG JÓZSEF tekintetben nem igen nyújt felvilágosítást, mivel az irattárnak csak egy kisebb, túlnyomóan hivatalos kamarai iratokból álló részéről szól. Szerinte a római sorszámokkal ellátott harminchárom capsában a szepesi kamara 1611/12. évi vizsgálatáról, a pozsonyi, hainburgi, besztercebányai és nikolsburgi tárgyalásokról szóló iratok, a kamarához intézett beadványok, Sziget és Gyula váráról szóló elszámolások és az ezekkel összefüggő vizsgálati iratok, toivábbá harmincadósok és kamarai tanácsosok ellen folytatott vizsgálatok iratai tárgy- és időrend tekintetében éppen nem kifogástalan csoportosításban őriztettek. A második, valószínűleg a XVII. század derekáról való, Litomericzkynek tulajdonított leltár

69 az iratanyagnak más és sokkal nagyobb részéről tájékoztat. Ez a leltár az irattár két helyiségében tizenkét egyszerű és kettős betűkkel jelzett ladulában, továbbá három betűkkel jelzett cistában és öt feliratos függő zsákban elhelyezett iratanyagról szól, amely a ladulákon belül capsákba, csomókba és skatulyákba téve őriztetett. Az utóbbiak betűkkel, számokkal, latin és tót feliratokkal, valamint csillagászati jelekkel voltak ellátva. A szám- és betűmegjelölés sorrendje nem egy helyütt meg volt zavarva, sőt a sorrendből számok vagy betűk hiányoztak is. Az iratmegjelölésnek e rendszertelensége az 1625. évi leltár szakadatlan sorszámozásához képest igen kezdetleges. Fogyatékosságának egyik oka — úgy látszik — az lehetett, hogy a családi levéltárakból származó iratcsomók régi, eredeti jelzését valószínűleg meghagyták s azokat talán a beérkezés sorrendjében helyezték el, bár ez a feltevés sem magyarázza meg azt, hogy a különböző családok levéltárai közé, nemcsak egyházi, hanem hivatalos kamarai iratok, mint például a harmincadosok elleni vizsgálatokról szólók, úgyszintén összeírások és urbáriumok voltak beékelve. E két leltárnál sokkal terjedelmesebb a két példányban is reánk maradt, négy, illetőleg három kötetet kitevő és a Corpus Totius Regestraturae sokatmondó címet viselő leltár, amelyet a XVII. század legvégén Branik György Ignác irattáros ós címzetes kamarai tanácsos készített az általa végrehajtott rendezés alapján.

70 Miként az előbb említett két leltár, 09 U. o. Elenchus universalis Letomericzianus actorum regestraturae. — Litomericzky András 1635-ben neveztetett ki esküdt jegyzővé. As 1660. évi kamarai zárszámadásban már nem fordul elő. A leltárat tehát valószínűleg a XVII. század közepe táján készíthette. 70 M. N. Múzeum, Kézirattár, 3645. Fol. Lat. 26-32 (két példány).