Levéltári Közlemények, 6. (1928)

Levéltári Közlemények, 6. (1928) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Herzog József: A magyar kamarai levéltár története I. : előzmények és szervezés / 1–52. o.

16 DR, HEBZOG JÓZSEF lennek látszik, hogy a magyar kamara levéltára ellen kovácsolt terv végrehajtására Ribics kinevezését Königsegg ajánlotta. A bécsi kamara azonban nem érte be azzal, hogy a titkos utasítással Ribicset személy szerint a magyar kamarától függetlenítette, sőt levéltári ügyekben szinte föléje helyezte. Maga a királynő is meg volt győződve, hogy Hibics elől, hacsak lehetséges, a fontos okleveleket el fogják sikkasztani. A bécsi kamarán is ezzel, az igaztalan úton járók gyanújával tekintettek az ekkor és még később is — egészen Ribics haláláig — mitsem sejtő magyar kamarára.

46 Ebből a teljesen alaptalan gyanakvásból fakadtak azután azok a rendelkezések, amelyek a szintén 1755. október 23-án kiadott s az ugyanezen a napon kelt királyi rendelettel a magyar kamarának Ribicsnek leendő kézbesítés végett megküldött, terjedelmes utasításban foglaltatnak.

47 E rendelkezések szerint a most már levéltári igazgató és konzervátor címet nyert Ribicsnek jogában állott, hogy az irattárt az esetleg hiányzó iratokért felelősségre vonja, továbbá a számvevőségtől, valamint a jogügyigazgatóságtól nemcsak a használatra kiadott iratok visszaszolgáltatását, hanem olyan iratok átengedését is követelhesse, amelyek azelőtt a levéltárban, illetőleg irattárban nem is őriztettek. Mindezt közvetlenül, vagyis a kamara tanácsának közbejötte és tudta nélkül tehette, holott e hivatalok természetesen nemcsak a tanácsnak voltak alárendelve, hanem az elsőt egy címzetes, a másik kettőt pedig valóságos kamarai tanácsosok vezették. A tanács jogkörét azonban más intézkedések még jobban csorbították. A levéltár ügyeit Ribics nem volt köteles a tanács döntése alá bocsátani, azokat — amennyiben jónak látta — a betegsége és távolléte esetében helyetteséül kijelölt Cotthman Antal tanácsossal megbeszélhette, aki köteles volt őt mindenben támogatni. Mindezeket végül betetőzte az a rendelkezés, amely a levéltárnak egy titkárból, két lajstromozóból és egy Írnokból terve46 Grassalkovich Ribicset (f 1764) 1760-ban, amint ez a 45. sz. jegyzetben idézett levélből kitűnik, a levéltári igazgatóságtól el akarta mozdíttatni. Szándékát Chotek bécsi kamarai elnökkel, Königsegg utódjával is közölte, amiből arra kell következtetni, hogy Grassalkovich és vele együtt a kamara ekkor még nem tudott a titkos utasításról. 47 Orsz. Ltár: Cam. Hung., Div. Instr. No. 136. (hiteles és láttamozott másolat). — Arch. Koller No. 14. (egyszerű másolat.) — Az utasítás «zövegét lásd a Függelékben II. szám alatt.