Levéltári Közlemények, 5. (1927)

Levéltári Közlemények, 5. (1927) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Divéky Adorján: A lengyelországi könyv- és levéltárak magyar vonatkozású kézirati anyaga / 27–58. o.

LENGYELORSZÁG MAGYAR VONATKOZÁSÚ KÉZIRATANYAGA 49 továbbá az oroszoknak Tiszafürednél való átkeléséről és a csegei hídfőről. Huszonhat rajzlapon vannak felvéve e mérnöki rajzok, mert egyes erődítéseknek nemcsak alaprajzai, lianem profiljai is találhatók. Az összes rajzokat Szorokin tábornok írta alá. * A felsoroltakból látjuk, hogy Varsó könyv- ós levéltárai igen gazdag történelmi anyagot rejtenek magukban hazánkra Ä a magyar-lengyel kapcsolatokra vonatkozólag. POZNAN (PÓZEN). ÁLLAMI LEVÉLTÁR. (Archiwum Państwowe. Góra Przemysława 1.) A levéltárat 1867-ben alapították a porosz hatóságok s Hernie összegyűjtötték az egykori nagy-lengyelországi, a jporosz uralom alatt Pózen-tartományi („Provinz Posen") közigazgatási hatóságok levéltárait 1386—1793-ig. Ezenkívül egyes városok levéltárai vannak itt letétben s a feloszlatott kolostorok levéltárai 1153-tól kezdve. Ezekhez hozzájárul még a porosz uralom levéltári anyaga. A város földrajzi fekvése Magyarországhoz viszonyítva magával hozza azt, hogy itt már nem találunk oly sok magyar vonatkozású anyagot, mint Krakóban vagy Varsóban. E várossal sem kultúrailag, sem kereskedelmi szempontból nem állottunk oly sűrű kapcsolatban, mint Krakóval. E város félreesett a nagy kereskedelmi útvonaltól, mely hazánkat a Balti-tengerrel összekötötte. E levéltárban találunk adatokat a magyar bor árára és szállítására nézve. Ügy látszik, hogy itt egyéb magyar áru nem igen fordult meg. Hogy azonban mégis voltak összeköttetéseink a várossal, bizonyítja az, hogy a XVI. és XVIII, században több magyar iparos, főleg aranyműves és borkereskedő telepedik ott le s nyer polgárjogot. Egy kéz iratcsomóban magyar protestáns egyháztörténeti adatokkal találkoztam, melyek a lesznói (lissai) egyesült reformált egyház könyvtárából kerültek id© letétként. Ebben az „Archívum Unitatis"-ban elég sok magyar protestáns egyháztörténeti adat van a XVII—XVIII, századból. Ennek ,,ítes ecclesiarum extranearum"-csoportjában van a Hungarica csomag, melyből legérdekesebb egy bőrbe kötött kéziratos könyv, melynek első lapjain rabságban, vagy gályarabságban szenvedő protestánsok (főleg lelkészek) névsora Levéltári Közlemények. 4