Levéltári Közlemények, 5. (1927)

Levéltári Közlemények, 5. (1927) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Divéky Adorján: A lengyelországi könyv- és levéltárak magyar vonatkozású kézirati anyaga / 27–58. o.

46 DR. DIVÉKY ADORJÁN fama studii Cracoviensis per Mgruni Johannem Stercze de Querszh comportata. Hie in praesentia Mathiae Regis Hungáriáé disputationem fecit cum Martino plebano Budensi — 1468." A kéziratok magyar vonatkozású anyaga főleg a XVI— XVIII, századból ered. Szapolyai Jánostól és Szapolyai Borbálától kezdve II. Eákóczi Ferencig számtalan magyar tárgyú adattal találkozunk. Nagyon sok a Báthory István idejéből való anyag, valamint az erdélyi fejedelmek levelezései lengyel királyokkal és urakkal. Bőven van képviselve a Báthoryak és a Rákóczyak kora s főleg II. Rákóczy György lengyel vonatkozásaival találkozunk gyakorta. Thököly Imrének is van itt néhány levele a Lubomirskiakhoz intézve. A könyvtár igen gazdag XVIII, századi magyar-lengyel vonatkozású kéziratokban. Ismeretes, hogy e könyvtárban van Kőszeghy Pálnak magyar verses epithalamiuima, melyet Bercsényi Miklós grófnak Csáky Krisztina grófnővel 1695-ben történt egybekelése alkalmával írt s melyet Thaly Kálmán adott ki. Ugyancsak itt található II. Rákóczi Ferencnek „Tractatus de Potestate" c. 1730-ban írt latin munkája, mely Jabłonowski János hercegnek van ajánlva s 110 levélből áll. Úgy e munkát, mint még néhány magyar vonatkozású nyomtatványt, Csontosi János ismertetett már említett cikkében. Elég sok anyagot találunk e kéziratok közt a bari konfederációnak Magyarországon levő szerepléséről. A konfederáltak ugyanis az orosz hadak által szorítva, egész Magyarországig vonultak vissza s egyideig a sárosmegyei Gaboltón, Zborón, majd Eperjesen és Zsolnán vonták meg magukat 1769—70-ben és innen folytatták politikai működésüket az oroszbarát párt és Szaniszló Ágost király ellen. Erre az időre vonatkozólag sok érdekes adatot találunk itten, főleg Wessel Tódor kincstartó és Lubomirski Márton György herceg levelezésében. Találunk itt leveleket Eperjesről, Kassáról, Lőcséről, Budáról keltezve. Lubomirski hercegnek, e nyughatatlan vérű kalandornak,, kinek a magyar harmincadhivatalokkal is meggyűlt a baja, egy Hadik grófnő volt a felesége, minek folytán levelezése át és át van szőve magyar érdekű adatokkal. Nagyon érdekesek a magyar kereskedelemtörténet szempontjából a XVIII, század első feléből származó vámkönyvek, melyek közül több vonatkozik a magyar-lengyel határszéli helyekre. Ezek mintegy kiegészítik a varsói egyetemi