Levéltári Közlemények, 5. (1927)

Levéltári Közlemények, 5. (1927) 1–4. - ISMERTETÉSEK - Miklósy Zoltán: Városi Szemle, XII. évf. / 320 - Fekete Lajos: Ahmed Refik: Türkijede mültedžiler mes'elesi. Madžar ve leh mültedžileri. Kösüt. Rusja ve Avstriaja karši türk sijaseti. Türkije, Ingiltere ve Fransa i'tilafi (1849–1851). (Az emigránsok ügye Törökországban.A magyar és lengyelemigránsok. Kossuth. Törökország politikája Oroszországgal és Ausztriával szemben. Török-, Angol- és Franciaország szövetsége 1849–1851.) (A török történelmi társulat kiadványai, 8.) Sztambul, 1926. / 320–323. o.

320 ISMERTETÉSEK Városi Szemle. (XII. évfolyam, 178 1.) (Kiadja Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala.) E folyóirat nyolcévi szünetelés után újra meginidluElt, Cikkei mint azelőtt, úgy most is a városi közigazgatás legfontosabb kérdéseivel foglalkoznak. Gazdag tartalmában ezúttal két közleményt is találunk, mely bennünket közelebbről is érdekel. Az egyik Gárdonyi Albertnek „A szab. kir. városok az 1848 előtti törvényhozásban" című értekezése. (103—125.1.) A szerző jogtörténeti szempontból érdekes dolgozatában a szabad királyi városok követküldetósi jogáról szól. Megállapítja, hogy Pozsony vánös még 1378-ban, Trau pedig 1397ben kapott meghívót az országgyűlésre. Az 1402. évi decretum bevezetése már a városi követek törvényhozói működéséről tanúskodik, A városi követek szavazatait azonban az országgyűlések erősen korlátozták, aminek utóbb az lett a következménye, hogy a városok az 1832/6-i évi országgyűlésen a szavazatok szaporítását szorgalmazták. A szerző ezt a küzdelmet, főleg Buda és Pest városok levéltáraiból vett adatokkal világítja meg. A küzdelemnek csak az 1848. évi XXIII. törvénycikk vetett véget, mely megállapította a szab. kir. városok törvényes szervezetét, szabályozta a választói jogosultságot és életbe léptette a képviseleti rendszert. A másik (névtelen) cikk „Nagy-Prága, város levéltárának kibővítése". (155. 1.) Röviden hírül adja, hogy a prágai városi levéltárban elhelyezést nyertek a városi telekkönyvek és anyakönyvek. A Prágához csatolt községek iratait, melyek 1850 óta a karli-i, smichow-i és vinochrady-i kerületi törvényszékek őrizetében voltak, szintén a városi levéltárba vitték át. Ez az anyag számos bennünket is érdeklő adatot tartalmaz. Ehhez járult egy 1316-tól kezdődő, mintegy kétszázezer diarabra rúgó oklevélgyűjtemény, melyben sok a városi és magánkiváltságlevél. Figyelemreméltó még a városi "bélyegző- és pecsétnyomó gyűjtemény is (legrégibb darabja 1160-ból való!), továbbá a város térképeinek és képeinek gyűjteménye. A levéltárnak saját konzerváló műhelye is lesz -3 régi művek ós iratok konzerválására. DR. MIKLÓSY ZOLTÁN. Ahmed Refík: Türkijede miiltedzíler mes'elesi. Madzar ve leh miiltedzíleri. Kösut. Rusja ve Avstriaja karsi türk sijüseti. Türkije, Ingiltere ve Fransa i'tiläfi (1849—1851).