Levéltári Közlemények, 5. (1927)

Levéltári Közlemények, 5. (1927) 1–4. - ISMERTETÉSEK - Föglein Antal: Történelmi és régészeti közlemények Miskolc város és Borsod vármegye multjából. Miskolc thjf. város Hivatalos Értesítőjének melléklete, I. évf. 3. füzet, II. évf. 1., 2., 3., 4. füzet / 314–319. o.

318 ISMERTETÉSEK s ezeket is közvetlenül az események lezajlása után írta le, mint hiteles forrás értékes adatokat szolgáltathat a magyar nemzet szenvedéseinek történetéhez s így, bár a szóban forgó napló nem tartozik szorosan a folyóirat tárgykörébe, magunk sem kifogásoljuk, hogy ebben a folyóiratban látott napvilágot. Az 1927. évi 4. füzetben Nyíry Dániel „A boldvai próbaásatás eredményei" címen ismerteti a Miskolc város közelében lévő Boldva község temploma körül a szerző felügyelete ós irányítása mellett végzett ásatást, amellyel, miként a szerző közli, sikerült ezen — megállapíthatólag a XII. századból származó — ősrégi templomhoz tartozott, azzal annak idején egybeépítve volt, az 1203. évben azonban tűzvész által elpusztított s az idők folyamán azután teljesen feledésbe merült Keresztelő Szent Jánosról elneve^zett Boldva melletti Szentbenedlekrendi monostor maradványait felfednie. A szerző az ásatás ezen eredménye ésl Batthyány Ignác erdélyi püpsök által „Sacramentarium Boldvense"-nek elnevezett, ma Pray-kódex néven ismert legrégibb Árpád-korbeli kulturális emlékünk között kapcsolatot keresve figyelemreméltó eredményre jut: a Pray-kódex helyi vonatkozású részletei ós az ásatások során igazolt helyrajzi adatok között egyezést tud felmutatni s bár határozott véleményt nem mer még mondani, de annyit mégis jelez, hogy a kódexnek közelebbi vonatkozásban kellett állania e vidékkel s a kódex sokat vitatott keletkezési helyének meghatározásához talán megint közelebb juthatunk egy lépéssel. E fontos kultúrtörténeti probléma megoldása szempontjából tehát kívánatosnak tartja a megkezdett ásatás folytatását. - Leveles Erzsébet „Miskolc város megváltása" című hosszabb terjedelmű s lelkiismeretes levéltári kutatáson felépült értekezésének első részletét közli. Miskolc Nagy Lajos óta a diósgyőri uradalom tartozéka volt s majd királyi birtok, majd királynéi tulajdon volt, amikor az uradlalom, mint jegyajándék, a királyi hitves kezére jutott. Az 1514-ben kioironajószágnak nyilvánított uradalom elzálogosításával Miskolc a mindenkori zálogos birtokaként annak joghatósága alá tartozott. A XVIII. század elején a királyi fiscus tulajdonjogi keresetet indított az 1564-ben elzálogosított diósgyőri volt koronajószág visszaszerzésére s a város magistratusa tartván a per kétséges kimenetelétől, ekkor 41 ezer magyar forintért 25 esztendőre megváltotta a várost a kamarától, megszüntetvén ezzel a polgárság