Levéltári Közlemények, 5. (1927)

Levéltári Közlemények, 5. (1927) 1–4. - ISMERTETÉSEK - Schneider Miklós: Szabó István: Debrecen 1848–1849-ben. (A debreceni m. kir. Tisza István Tud. Egyetem Magyar Történelmi Szemináriumának közleményei, 3.) Debrecen, 1928. / 313–314. o.

ISMERTETÉSEK 313 velése megint kivívhassa azt az elismerést, amelyben azelőtt részesült. De ehhez az szükséges, hogy a genealógus történelmet is nyújtson, s ne csak leszármazási adatokat, pláne, ne csak a legújabb nemzedék tagjainak felsorolását, mert ebben igen kevés családtörténelem van. Bennünket ugyanis, ha már családtörténelemről beszélünk, a mai élő nemes családoknak előző, már régen letűnt nemzedékei is érdekelnek; sőt oly esaládok is érdekelnek bennünket, amelyek már végleg letűntek, kihaltak, amelyekből így ma már nem is lehet utódokat nyilvántartani. S ha már a genealógus visszanyúl a múltba is, ne csak azt közölje velünk, hogy ez vagy amaz a család ekkor és ekkor kapta a nemességét: mert ez is érdekel ugyan bennünket, de éppúgy, sőt még jobban érdekel bennünket az, hogy az ilyen nemes családnak milyen szerepe volt a múltban a közéletben, kik voltak a kiválóbb tagjai, hol, melyik vármegyében szerepeltek stb., s ugyanakkor nevezze meg a genealógus a forrást is, ahonnan az adatait merítette. Az ilyen munka a történettudomány szempontjából is figyelmet érdemlő s érdekes munka lesz majd. A szerző, miként mondja, tíz füzetre tervezi az egész művet; öt füzet képezne egy kötetet s összesen eizer családét óhajt ismertetni. Szép szám s a szerzőnek igen sok adatot kell összehordania. De ezen adatok között, reméljük, több lesz majd a történelmi adat, mint az első füzetben. Dit. FŐGLEIN ANTAL. Dr. Szabó István: Debrecen 1848—1849-ben. Debrecen, 1928. 8°, 60 1. (A debreceni m. kir. Tisza István Tud. Egyetem Magyar Történelmi Szemináriumának Közleményei. 3. szám.) Szűcs István, Debrecen monográfiaírója, Debrecen történetének egyik legjelentősebb korát, az 1848—1849. évi eseményeket nem világítja meg kellően. Terjedelmes, 3 kötetes monográfiájában a negyvennyolcas eseményekről alig emlékezik meg, kétségtelenül azért, mert ő maga is tevékeny részt vett nemcsak a 48-as, hanem az azután következő évek szóorú történetében is s alig tudott volna azokról sine ira et studio emlékezni. Ez készteti a jelen munka szerzőjét ezen évek önálló feldolgozására. Várostörténeti szempontból egyik leggazdagabb téma Debrecen. S hogy a szabadságharc idején a kormány szék-