Levéltári Közlemények, 5. (1927)

Levéltári Közlemények, 5. (1927) 1–4. - ISMERTETÉSEK - A magyar tudománypolitika alapvetése. Szerkesztette Magyary Zoltán. Budapest, 1927. / 299–302. o.

ISMERTETÉSEK 299 érintkezés" és „Barátságajánló török-magyar levelek" című fejezeteiből rokonszenvesen alakul ki a töröknek, mint békés. jó viszonyt kereső szomszédnak a jellemképe. Ez a hatalmas hódító ugyanis nálunk csak a földet tette magáévá és ahol az adóját könnyűszerrel behajthatta, ott a lakosságot nem háborgatta, vallásunkat, ősi intézményeinket tiszteletben tartotta. Még a nyelvét sem erőszakolta népünkre, sőt inkább ő sajátította el a miénket. Főembereik keresik a magyar urak barátságát, emezek sem idegenkednek s a kölcsönös közeledésének szép tanujelei azok a nyájas hangú levelek, melyeket a török és magyar szomszédok váltottak egymással. Megkapó elevenségű portrékat fest Takáts a nevezetesebb budai pasákról, kiknek sorából különösen a jótékony ós városszépítő Musztafát emeli ki. Megrázó a történet, mit Thengöldi Bornemissza Jánosról beszél el, feltárva a magyar végbeli vitézek fizetetten, siralmas nyomorúságát. Művének főforrásait a bécsi Staatsarchiv „Turcica" gyűjteménye mellett a Hofkammerarchiv ós Kriegsarchiv iratai, továbbá a körmendi Batthyány-levéltár, valamint az Országos Levéltárban őrzött Nádasdy- és Dobó-levéltárak missilisei képezik. Merít ezenkivül a Nemzeti Múzeum iratanyagából (a nevezett múzeumban elhelyezett gróf Forgáchlevéltár; Fol. Hung. — Fol. Lat. — Fol. Germ; személy szerinti iratok), használja kutatásaiban a Zay-Ugrócon levő Zay-levéltárat, a Pálffy-család senioratusának pozsonyi levéltárát stb. is. E széleskörű levéltári kutatásokban összegyűjtött egykorú feljegyzésekből, követjelentésekből és levelekből a történész szakavatottságával, a vérbeli íróművész eleven szemléltető erejével rajzolja meg történelmünknek azt az időszakát, melyet a török hódoltság borának nevezünk s melyet Ízléssel archaizáló és sajátosan magyaros bájú nyelvezetével még közelebb tud hozni leikünkhöz. DR. TIRSCHER JOLÁN. A magyar tudománypolitika alapvetése. Szerkesztette Magyary Zoltán. Budapest, 1927. VIII. 628. 1. Ez a 39 munkatárs diolgozatait tartalmazó, vaskos kötet a Tudományos Társulatok és Intézmények Országos Szövetségének első kiadványa, tulajdonkép azonban a gróf Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter által inaugurált nagyszabású kultúrprogramm ú. n. tudománypolitikai részének magas színvonalú és széles látkörű, terv-