Levéltári Közlemények, 5. (1927)
Levéltári Közlemények, 5. (1927) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Föglein Antal: Baranya vármegye levéltára / 215–244. o.
BARANYA VÁRMEGYE LEVÉLTÁRA 233 az írásbelieket. Az elrendelt német nyelvhasználat a közigazgatásban, noha a vármegye nem szűkölködött németül is tudó tisztviselőkben, tetemesen fokozta is még e nehézségeket, úgyhogy a levéltárban oly élénk s állandó munka folyt, amilyen az előbbi, a patriarchális viszonyokhoz szokott vármegyében merőben ismeretlen volt. S mindez élénk s megfeszített munka dacára is nagy volt a rendetlenség a levéltárban. A vármegyeház földszintén levő levéltári helyiség, — tabularium, — mint ezt már az 1773. és az iménti, 1785. évi vizsgálat is megállapította, oly szűk volt, hogy pl. a II. József alatt rendszeresített, Pécsett székelő s II. József rendszerének bukásával megszűnt alsófokú bíróság iratait sem tudta már befogadni/' 9 Ezen a bajon idővel, 1791-ben, ugyan segített még a vármegye, amennyiben a kancellisták helyiségét, amely nagyobb volt, átalakít-, tatta tabulariummá s ide hordatta az iratokat. A folyó ügyiratok forgalma azonban oly nagy volt már ebben az időben, hogy a levéltárba, mint fentebb már említem, több személyt kellett beosztani s a kezelés nem levén egyöntetű, de kezelési szabályzat sem állván még rendelkezésre, megtörtént, hogy amit az egyik tisztviselő kiadott, arról a másiknak nem volt tudomása s így nem ellenőrizték az iratok visszaérkeztét. így kiadattak a levéltárból a többek között, 1791-ben, nagy összegekről szóló fontos számadások is, amelyek azután elkallódtak, illetve nem kerüllek többé vissza. 60 Ebből hosszadalmas s a vármegyére nézve kellemetlen ügy keletkezett. A vármegye a hiányzó számadásait a kir. helytartótanácson kereste, ahová — állítása szerint — az akkori főispán küldte. A kir. helytartótanács viszont felhívta a vármegyét, hogy mutassa ki, hány darab és milyen tárgyú, milyen évi és ügyszámú iratot adott ki a levéltár annak idején a főispánnak? S ekkor kitűnt, hogy a levéltár iratai, dacára az évek óta folyó rendezési s lajstromozási munkálatoknak s dacára a többszöri jelentésnek, hogy a levéltár „eléggé" rendben van már, sem rendszeresen csomókba rakva, sem rendszeresen lajstromozva nem voltak; úgyhogy a vármegye főjegyzője, mint a levéltár felelős őrzője, az említett hiányzó fontos iratoknak még a levéltári jelzetét sem tudta a kir. helytartótanáccsal közölni. Az egy-két évtizeden át tartó nagy levéltári buzgóság 59 Vármegyei közgyűlési jjkv: 1791 január 22 érői. Kivonata: 0. L. Helytt. o. Polit. Comit. 1801: f. 1. p. 84. 60 Várm. közgyűlési jkv. 1791 december 12-éről. Kivonata u. o.