Levéltári Közlemények, 5. (1927)

Levéltári Közlemények, 5. (1927) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Mályusz Elemér: A szlavóniai és horvátországi középkori pálos kolostorok oklevelei az Országos Levéltárban : második közlemény / 136–209. o.

A PÁLOS KOLOSTOROK KÖZÉPKORI OKLEVELEI 205 190. DL 34.618. (Remethe, fasc. 4. nr. 35.) 1517 február 20. (Vízkereszt oktávájának 39. napja) Zágráb. Beryzlo Péter veszprémi püspök, Dalmácia, Horvátország és Szlavónia bánja, Segniai kapitány, vízkereszt oktáváján „unacum vicebanis et magistro prothonotario, necnon nobilibus huius regni Sclavonie iuratis scilicet sedis nostre iudlciarie assessoribus" törvényt látván, midőn a felperes pálosok ügyvédje, Rayk-i Detre kérésére az alperes nemesek (nevük felsorolva, mint a 189. sz. a.) felett ítéletet akart mondani, Kyssewych Gáspár ügyvédje, Hozywhegh-i Péter diák előadására, hogy megbízója ártatlan a terhére felrótt bűncselekményben s mert a zágrábi káptalan jelentése szerint sem volt jelen a hatalmaskodásniál, Kyssewych-et arra ítéli, hogy ötven nemes társsal a zágrábi káptalan előtt tegye le az esküt „iuxta vim et formám generalis decreti huius regni Sclavonie ac eoiam regni Hungarie superinde editi et stabiliti", hogy ártatlan és semmi része sem volt a báni ember megveretésében. „Presentes [litteras] autem sigillis egregiorum Balthasar de Bathyan et alterius Balthasar de Alap vicebanorum et comitum nostrorum Zagrabiensium fecimus consignari." Papíron, zárlatán két kerek, szétnyomódott barna viaszpecséttel. 191. Dl. 34.617. (Remethe, fasc. 4. nr. 36.) 1517 március 9. (Vízkereszt oktávájának 56. napja) Zágráb. Beryzlo Péter veszprémi püspök, Dalmácia, Horvátország és Szlavónia bánja a za grábi káptalanhoz. A január 5-i jelentésében (1. 189. sz. a.) felsorolt nemeseket, akik a felperes Zágráb melletti pálosokkal szemben nem jelentek meg előtte, Kyssewyth Gáspár kivételével, elmarasztalja. Bár „vigore decreti regnorum Hungarie et Sclavonie superinde editi, tum eciam de approbata lege et consuetudine eorundem regnorum" bűnük miatt fej- és jószágvesztésben kellene elmarasztaltatniuk, mégis mivel „iuxta statuta dominorum regum dictorum regnorum Hungarie et Sclavonie persone ecclesiastice contra seculares et e converso seculares persone contra ecclesiasticas non in sentenciis capitalibus, sed in emendis capitum ipsorum quinquaginta marcis homa-