Levéltári Közlemények, 5. (1927)

Levéltári Közlemények, 5. (1927) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Mályusz Elemér: A szlavóniai és horvátországi középkori pálos kolostorok oklevelei az Országos Levéltárban : második közlemény / 136–209. o.

1*4 DB. MÁLYUSZ ELEMÉR „in communi loco videlicet in domo nobilis Balthasar de Mykchewcz" a Promontorium Zagrabiense-i pálosak, másrészről pedig Beryzlawych István várnagy s társai (felsorolva mint a Dl. 34.542ben, — 1. 124. sz. a. — „ceterorumque nobilium castrensium in pertineneiis Lwkawecs commorancium") négy-négy fogott bírája, — és pedig a pálosok részéről: Zenthge\vrghwar-i Máté mester zágrábi kanoinok, „nobiles Gregorius de superiori Zthobycza et Stephanus Kasnar de Glawnycza, neonon magister Paulus inhabitator civitatis Montisgrecensis", Beryzlawyeh-ék részéről pedig: András „arcium et decretorum doctor, archidiaconus kathedralis", Hrazthowyeza-i István mester, zágrábi kanonokok, Peroiwych Domonkos Monsgrecensis-i polgár ós Mykchewcz-i Boldizsár — a pálosok Rakythowecz nevű faluja mellett fekvő erdő felől a következő ítéletet hozzák. Minthogy a szerzetesek eddig is közösen használták az erdőt, a hatalmaskodásokkal pedig a „nobiles castrenses" részéről nem csekély károkat szenveditek, a szerzetesek a nemesekkel ezután is közösen használhatják az erdőt, legeitettethetik benne disznóikat s használhatják ki a kolostor javítására; hasonlóképen az ő Rakythowcz-i colonus-aik is, akik azonban még eladásra is vághatnak ott fát, azonban a hat sessiós Gordowazela vagy Gordowsthyak nevű falujuk colonus-ai már csak disznóikat legeltethetik ott. Ha a nevezett „nobiles castrenses" bárkivel is („euiusvis condicionis") a legeltetés és erdőhasználat miatt perbe keverednének, akkor a két falu lakói kötelesek őket kiadásaikban támogatni. Ha ezt a hozott ítéletet a nemesek nem tartanák meg, akkor a per megkezdése előtt dominus-uknak száz forintot fizessenek, ha pediig a szerzetesek vonakodnának magukat alávetni,. akkor „in facto calumpnie convincerentur et ab ordinacione huiusmodi caderent ac ipsa destituerentur". Hártyán, rózsaszín sodrott selyemfonálról függő pecséttel. 126. Dl. 34.544. (Remethe, fasc. 12. nr. 2.) 1493. Máté „curialis reverendi epi&copi Zagrabiensis" elismeri, hogy a Zágráb-melletti pálosoktól átvett „pro stibra beati Martini" egy félforintot. Papíron, nyílt alakban, aljára nyomott, töredezett zöld pecséttel.