Levéltári Közlemények, 4. (1926)

Levéltári Közlemények, 4. (1926) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Miskolczy Gyula: A házi, udvari és állami levéltár Bécsben : második közlemény / 44–79. o.

* 76 DR. MIS&OLCZY GYULA Több oklevél Martinuzzi György hagyatékából származik, amelyet, úgy látszik, a bíboros meggyilkolása után Castaldo Bécsbe küldött. b) A „Hungarica". E hatalmas, 580 csomót kitevő gyűjteményből a 432— 580. csomó az ú. n. Kossuth-levéltár, azaz az 1848—49. évekből gr. Batthyány Lajos miniszterelnöksége, s ennek folytatásaként Kossuth Lajos kormányzói hivatala elnöki osztályának irattára. A Kossuth-levéltárat leszámítva, a „Hungarica" anyaga igen változatos tartalmú és különböző eredetű iratokat foglal magában, többnyire a monarchia bécsi közös hatóságainak magyar vonatkozású anyagát. E hatóságok között legrégibb az a hatóság, amely 1526 -' körül Ferdinánd udvarában a központi kormányzást intézte, t. i. az alsóausztriai udvari tanács és kormány. Már Ferdinándnak királlyá választása előtt is ez a hatóság közvetítette a magyar rendekkel való érintkezést, s később is, az első zavaros években, amikor a régi magyar központi hatóságok János király mellett működtek, ez az alsóausztriai hatóság állította ki a magyar király nevében Magyarországra menő iratokat, s hozzá érkeztek be Ferdinánd párthíveinek jelentései és levelei. E hatóságból idők folyamán az „udvari tanács", majd „titkos tanács" lett, amelynek iratai, továbbá a „királyi udvari kancelláriának", az osztrák udvari kancellária ősének iratai, a „Hungarica" igen értékes első, Ferdinánd alatt keletkezett részének oroszlánrészét teszik ki. E két hatóság mellett, kisebb számmal, a német birodalmi udvari kancellária is szolgáltatott iratokat a „Hungarica"-sorozathoz, főleg 1559 után, amikor 1620-ig ez a hatóság vette át az osztrák kancellária hatáskörét. 1620 után a központi expediciót és külügyi szerepkört a Reichshofkanzleitől az új osztrák udvari kancellária vette át, ehhez képest a „Hungarica" aktái is e hatóságtól származnak. A XVIII. század második feléből és a XIX. szazadból alig van anyag, mert a bécsi központi hatóságok magyar aktái ebből a korból provenienciájuk helyén (államtanács, államkonferencia stb. levéltára) őriztetnek. A „Hungarica"-sorozat a következő csoportokra oszlik: aa) általános akták (1423—1861), 1—262 csomó; bb) specialia (1202—1825), 263—377b csomó; cc) comitialia (1492—1826), 378—417 csomó; dd) Miscellanea, 418—580 csomó.