Levéltári Közlemények, 4. (1926)

Levéltári Közlemények, 4. (1926) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Miskolczy Gyula: A házi, udvari és állami levéltár Bécsben : második közlemény / 44–79. o.

66 DR. MISKOLCZY GYULA kívül megkönnyítik a gyűjtemény használatát. A 362 jegyzőkönyv (1761—1848) vaskos köteteibe minden ügydarabot bevezettek az államtanács irodájába érkezésekor, s részletesen bevezették az elintézést is. A mutatók hosszú évtizedeken át egységes rendszer, azonos jelzőszavak szerint készültek; sorozatuk "nem egyvonalú, mert az általános sorozaton kívül a katonai osztálynak (1815—1848) külön mutatói is készültek, s 1816 óta rezoluciós mutatót is vezettek, amelybe minden ügydarabot feljegyeztek, habár az nem az államtanácsban, hanem más hatóságnál — többnyire az államkonferenciában — lett is elintézve. Még csak az államtanács magyar jogi helyzetéről mondunk pár szót. 1760-ban, az államtanács alapítása alakalmával, maga Kaunitz felterjesztésében azt mondotta, hogy az a legfőbb belügyi tanács csak a német-cseh tartományok belügyeivel fog foglalkozni, de már a következő évben a magyar királyi és az erdélyi kancellária felterjesztéseit ig áttették az államtanácshoz véleményezés végett. Az államtanács ügyiratainak átlag több mint egyharmada magyar ügyekre vonatkozik, s József 1785-ben kinevezte az első magyar referenst, Izdenczyt, akit a magyar államtanácsosok szakadatlan sora követett. 1791-ben kimondották a rendek (XVII. t.-c), hogy a „statusminisztériumban" magyarok is alkalmaztassanak, s azóta a magyar közjog által tacite elismert intézménynek tekinthetjük az államtanácsot. Az államtanács levéltárában több kisebb-nagyobb gyűjtemény, letét van. Másolatok és kivonatok a körözvény ékből, az 1767— 1805. évekből, 5 csomóban. Államtanácsi mellékletek (1819, 1834—38), 5 csomóban és votumok (1782—83). Pátensek és circularek gyűjteménye. Ez iratok nem csupán államtanácsi provenienciájúak, hanem az egész régi patensgyüjteményt tartalmazzák az 1576—1848. évekből 248 csomóban. A 243. csomóban vannak a dalmáciai (1815— 48) és erdélyi (1790—92) pátensek és circularek. Az államtanács körözvényeiről (1792—1800) 7 kötet mutató maradt fenn. „Belső akták" nevet viseli az államtanácsnak egy csomó irata, amelyek a theologiai oktatás reformjára, a morva vallásszakadásra, a prágai egyetem természettani oktatására és az államtanácsi sectiók referátum-beosztására vonatkoznak (1777, 1793).