Levéltári Közlemények, 4. (1926)

Levéltári Közlemények, 4. (1926) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Miskolczy Gyula: A házi, udvari és állami levéltár Bécsben : második közlemény / 44–79. o.

A HÁZI, UDVARI ÉS ÁLLAMI LEVÉLTÁR RÉCSBEN 61 t 49 kötet. E gyűjtemény, amelyben természetesen sok magyar vonatkozású anyag is van, a következő osztályokból áll: 1. A es. k. szervezőbizottság aktáinak 12 csomója. Bach reformjainak méltatásához nélkülözhetetlen forrás. A bizottságban Szögyény és Zichy gróf képviselték a magyar elemet. 2. A Reichsrat irodájának aktái. 1 csomó. 3. A Reichsrat hivatalnokaira vonatkozó akták. 4. A budget-bizottság jegyzőkönyvei. 1 csomó. 5. Az elnökség aktái. 5 csomó. 6. A határozati javaslatok. 15 csomó. 7. A fősorozat, vagyis a Reichsrat aktái. 261 csomó és 47 kötet. 8. A verstärkter Reichsrat aktái. 14 csomó és mellékletek. A Reichsrat hatásköre és működése közismert lóvén, az iratok fontosságát nem szükséges külön méltatni. Világos, hogy az abszolút korszak megismerésének elsőrangú forrásai. A csendőri osztály levéltára (1849—67). 77 csomó ós 23 kötet segédkönyv. A „Gensdarmerie Departement" főfeladata az volt, hogy a hangulatot a bel- és külföldön figyelemmel kísérje és értesüléseiről megbízható jelentéseket készítsen. Az iratok nagy részét Kempen rendőrminiszter felterjesztései és az azokhoz mellékelt hangulat-jelentések képezik. A külföldi megfigyelések főtárgya Kossuth és társai voltak, fogadtatásuk ós ünneplésük, esetleg ezek megakadályoztatása képezi a jelentések tartalmát, míg a belföldi jelentések az egyes városok és kerületek hangulatáról számoltak be. A minisztertanács jegyzőkönyvei (1848—1918). 1108 csomó, 582 karton, 1 konvolutum beosztandó akta, 27 csomó melléklet, 259 kötet és 15 füzet segédkönyv. Az 1848-i forradalom alatt és annak elfojtása után tényleg a minisztertanács volt a legmagasabb polgári hatóság az egész monarchiában. A minisztertanácsot miniszterkonferenciának is nevezték, e két kifejezés azonos volt. Megjegyzendő azonban, hogy a mmiszterkonferenciának semmi köze sem volt az 1848-ban megszűnt államkonferenciához és konferencia-minisztériumhoz. A minisztertanácsot a miniszterek összesége képezte, akik közös üléseket tartottak a miniszterelnök elnöklete alatt, és ezekben közösen döntöttek a hozzájuk felterjesztett ügyekről. A minisztertanácsnak külön nagy irodája volt, amely leadta véleményét az egyes