Levéltári Közlemények, 4. (1926)

Levéltári Közlemények, 4. (1926) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Miskolczy Gyula: A házi, udvari és állami levéltár Bécsben : második közlemény / 44–79. o.

54 DR. MISKOLCZY GYULA mélyi természetű irományokat őriznek 16 csomóban és 74 kartonban. Végtelenül fontosak ellenben a kabineti levéltár titkos aktái (Geheimsakten des Kabinettsarchivs). E gyűjtemény első részét a Secretak 15 kartonja képezi. Ezen titkos akták mind Ferenc József uralkodásának abszolút korszaka alatt halmozódtak fel a kabinetben. Egyes akták, mint előakták, visszanyúlnak 1802-ig. Ferenc József uralkodásának alkotmányos idejéből is ide kerültek a feltétlenül titkos akták, pl. a berlini kongresszus aktái, amelyeknek egy része nem is eredeti kabinetakta, hanem csak letét, mint Schwarzenberg herceg hagyatéka. Ha ezt az aktacsoportot jellemezni akarjuk, akkor azt kell mondanunk, hogy nagyfontosságú politikai emlékiratok és fejtegetések váltakoznak apró-cseprő tudósításokkal, az egész államra messze kiható intézkedések az uralkodócsalád magánügyeivel. A legfontosabb magyar vagy közös vonatkozású csoportok a következők: Magyar államférfiak levelezése (Apponyi György, Nádasdy, Gyulay, Szögyény, Majláth stb.). Dalmácia visszacsatolása (1802—1869). Komárom kapitulációja. A Béga-csatorna. .Jellacic levelezése a főhercegekkel, Zsófia főhercegnővel, Schwarzenberggel. István nádor jelentései Ferdinánd királyhoz és levelei Ferenc Józsefhez. A kiegyezésre vonatkozó iratok, köztük Apponyi emlékiratai, Augusz és Deák tárgyalásai, Hummelauer emlékiratai. Titkos jelentések a horvát kérdésről. Szögyény felterjesztése a megyei alkotmányról. Kempen jelentése a szent korona feltalálásáról. Ferenc József levelezése Albrecht főherceggel és az európai uralkodókkal. A berlini kongresszus aktái Andrássy titkos jelentéseivel. Végül a legbecsesebb rész, Schwarzenberg herceg hagyatéka, amely magában foglalja a herceg politikai levelezését Bachhal, Jellacic-csal, Radetzkyval, Kulmerral, Mayerhofferral, Haynauval, Windischgraetz-cel és Gyulayval; a magyar szabadságharcra vonatkozó aktákat, beleértve a haditörvényszékek "ítéleteit, s a szabadságharc főembereinek (Kossuth,