Levéltári Közlemények, 4. (1926)

Levéltári Közlemények, 4. (1926) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Miskolczy Gyula: A házi, udvari és állami levéltár Bécsben : második közlemény / 44–79. o.

48 DR. MISKOLCZY GYULA 78. csomó (Warasdiner Conscription 1765) és a 79. csomó {Einrichtung der Likkauer Grenze). Ezzel azonban távolról sem merítettük ki e fontos, főleg a XVIIL századi gazdasági hatóságok működésének ismeretére nélkülözhetetlen gyűjtemény magyar anyagát, mert hiszen a közigazgatási tárgyak szerint felosztott részben csaknem minden csomóban található magyar anyag. így pl. a pénzügyeket tartalmazó 36. csomóban a körmöci arany kurzusára vonatkozó bécsi kormányintézkedések, s Magyarország részvétele a monarchia hadi költségeinek fedezésében stb. Az uralkodó magánkönyvtárának hungaricái (Hungarica aus der Privatbibliothek Seiner Majestät) az 1765— 1836. évekből 143 köteg titkos jelentést, elaboratuimot, aktamásolatot, országgyűlési iratot stb. foglal magában. A gyűjtemény zömét a magyar és az erdélyi országgyűlési akták képezik, főleg az uralkodó titkos jelentőinek (Protulepecz, •Grossing, Mednyánszky János, Alvinczy, Drevenyák, Cseremiszky, Leurs stb.) jelentései a tárgyalások menetéről. Fontosságuk jellemzésére elég megemlítenünk, hogy 1825-től kezdve Ferenc király szervezett hírszolgálat útján értesült minden ülésről, tehát a főrendi, táblai és a kerületi ülésekről is, amelyekről 1840-ig, illetve egyáltalában nem készültek hivatalos jegyzőkönyvek. A reformországgyűlések történetére e gyűjtemény tehát elsőrangú, nélkülözhetetlen forrás. Az aktáknak egy másik, de jóval kisebb csoportja azokat a fejtegetéseket foglalja magában, amelyekben Izdenczy államtanácsos és más tekintélyes férfiak mindenféle általános közjogi kérdésekre, mint pl. a király jogaira, a koronazasra, a nádor szerepére stb. adnak felvilágosítást, főleg az 1790/1-i országgyűlés alatt. Izdenczy értekezései két hatalmas csomót tesznek ki, de itt vannak Zichy országbíró, Batthyány prímás és a nádor. jelentései és véleményezései is. Ugyancsak e gyűjteményben van a bécsi porosz követ intercipiált levelezése, Fekete, Forgách, Sztáray, Szapáry, Pálffy stb. levelezése, továbbá, mint némileg anorganikus rész, Sándor Lipót nádor napi jelentései, amelyeket 1794-ben az uralkodóhoz intézett, mint helyettese. Ez az osztály a régi regime alatt a levéltárnak egyik legnehezebben hozzáférhető osztályát képezte, ma pedig felbecsülhetetlen értékű forrása a reformok útjára tért Magyarország történetének. A Kaiser Franz Akten a kabineti levéltárnak egyik legnagyobb iratosztálya, az 1771—1835. évekből 230 csomó (a