Levéltári Közlemények, 4. (1926)
Levéltári Közlemények, 4. (1926) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Eckhart Ferenc: Az osztrák levéltárügy a háború után / 20–43. o.
38 DR. ECKHART FERENC az eredetre való tekintet nélkül átadni, ha az Bukovinára vonatkozik, azon időtől kezdve, mikor ebben a tartományban az önálló kormányzást behozták (1849) — amennyiben ez a saint-germaini béke 93. cikkének 2. pontjával megegyez tethető. Az erdélyi és bánsági akták sorsáról való döntést a két kormány egyetértőleg elhalasztja, amíg a volt közös levéltárak tulajdonjogára emelt esetleges igények elintéztetnek. Amennyiben Ausztria egyedüli tulajdionos marad, vagy hat éven belül Magyarország nem lesz társtulajdonos, ezen levéltári anyagot úgy fogják kezelni, mint az átengedett osztrák területről valókat. — Míg Cseh-Szlovákia a felsőmagyarországi anyagot nem említette, Romániának az erdélyi anyag eszébe jutott, igényeinek elintézése azonban elhalasztódott. Ily közigazgatási természetű, erdélyi anyag azonban a központi levéltárakban alig található. Galicia és Bukovina közös kormányzása idejéből az átadás a provenientia szerint történik. Ha Lengyelországnak ezenkívül is adatnék át levéltári anyag, Románia is kap ugyanolyan szempontok szerint. A Galíciát és Bukovinát közösen illető anyagot nem kell átadni, hanem közös használatra eddigi megőrzési helyén kell tartani. — Ez a pont semmi előnyt sem jelentett Romániára nézve. Azon iratanyagot illetőleg, mely közös jellegű s így egyaránt illeti az osztrák közigazgatást vagy Valamely harmadik állam közigazgatását, Romániának a közös használat joga biztosítva van. Ennek megfelelően a román kormány megbízottainak szabad bejárása van a levél-, irat- és könyvtárak raktáraiba — osztrák tisztviselő jelenlétében. Működésük eredményét épp úgy csak hivatalos célra használhatják fel, mint a cseh kiküldiöttek. Az osztrák kormány Romániának minden mai területére vonatkozó akták kikölcsönzésében különös kedvezményeket fog biztosítani. Legérdekesebb azonban a szerződés 13. pontja, melyben az osztrák kormány kötelezte magát, hogy oly levéltári anyagot, mely Romániára 1916. évi kiterjedésében, vagyis a régi román királyságra vonatkozik, a bécsi román követség beleegyezése nélkül 1866-tól kezdve nem fog a kutatók rendelkezésére bocsátani. Oly kérvények, melyekben pusztán adminisztratív és nem bizalmas természetű levéltári anyag használatát kérik, mely a román királyi kormánnyal való levelezésen kívül más anyagot is tartalmaz, a román levéltári megbízottal azonnal közöltetnek. Ilyen levéltári anyag