Levéltári Közlemények, 4. (1926)

Levéltári Közlemények, 4. (1926) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Eckhart Ferenc: Az osztrák levéltárügy a háború után / 20–43. o.

36 DR. ECKHART FERENC tárának aktái, melyeket szintén Rosenthal vitt el; „Böhmen, Mähren, Schlesien" osztály állagai, melyek a felsoroltakban nem foglaltatnak, amennyiben cseh-, morva- és sziléziai hatóságok ügymenetéből származnak, ugyanilyen származású kéziratok, a prágai várkapitányság aktái. A belügy- és igazságügyminisztérium általános levéltáraiból: cseh-morva-sziléziai oklevelek és kéziratok a provenientia elvének figyelembevételével, a cseh kancellária és a cseh kir. udvari kancelláriából való iratok 1749-ig. Az Adelsarchiv-ból hasonlóan cseh eredetű anyag. Mindezekben a provenientia elve szigorúan megtartatott. A cseh kultúrigények előtt azonban egy másik fontos központi levéltárban, az udvari kamara levéltárában teljesen eltekintettek ezen elv érvényesítésétől. Itt ugyanis tisztán a tárgyi szempont érvényesült. Kiadattak a régi udívari kamara irataiból a „Böhmen"-osztály 1526—1749-ig. Ez tulajdonképen szigorúan központi provenientia, hisz nem egyéb, mint az udvari kamarának a prágai és a sziléziai kamarával való levelezése, mely aktáknak közös mutatóik is vannak az udvari kamara egyéb e korból származó aktáival. Az osztrák kormány ezen és a következőkben felsorolt levéltári anyag kiadásával még attól az elvtől is eltekintett, hogy csak oly anyagot adhat ki, mely az igénylő állam területén működő hatóságok tevékenységéből ered. A „Böhmen"-osztály a sziléziai kamara iratait is tartalmazza, illetőleg az udvari kamarának a sziléziai kamarával való levelezését. E kamara székhelye pedig Boroszló volt s hatáskörének területe Német- és Lengyelország és csak csekély részben Cseh-Szlovákia közt van megosztva. Ugyanilyen megítélés alá esnek: a „Böhmisches Münz und Bergwesen" és a „Böhmische Herrschaftsakten", valamint a „Gedenkbücher" csoportok. Ez utóbbiról a csehek lemondtak a kiszolgáltatásnál annak fejében, hogy az osztrákok eltekintettek a kiszolgáltatott csoportok átnézés sétől, hogy nincs-e bennük oda nem tartozó anyag.. Kiadattak továbbá a cseh kamarai uradalmakra vonatkozók (1744 —1808), a csehországi postára vonatkozó akták (1526— 1812) és a „Böhmen"-osztályhoz tartozó oklevelek, térképek és kéziratok. Az osztrákok engedékenységüket a csehekkel szemben azon körülménnyel magyarázzák, hogy Cseh-Szlovákiának a tisztán régi monarchiából eredő területének központi kormányzatát egészen újonnan kellett berendeznie s e célból