Levéltári Közlemények, 4. (1926)

Levéltári Közlemények, 4. (1926) 1–4. - ISMERTETÉSEK - Holub József: Egy új levéltári folyóiratról : Archives et Bibliotheques de Belgique / 295–298. o.

296 ISMEBTETÉSEK századi magánlevelezések megőrzéséről és számontartásáról (La conservation des correspondances privées du XIX. Siècle). Rámutat arra, hogy a XIX. század történetéhez mily fontos és nélkülözhetetlen az államférfiak, politikusok, üzletemberek, tudósok, írók, utazók, művészek levelezése, és éppen ezért nagy sajnálattal látja azt a vigasztalan helyzetet, amely e téren Belgiumban van. Ilyen természetű magánlevelezéseket a közlevéltárakban hiába keresünk, magánosoknál bizonyára vannak, die nem tudni, hogy hol. Minthogy legelőször is azt kell tudnunk, hogy hol őriznek ilyen anyagot, azért szerinte legelőször a vidéki könyv- és levéltáraknak vidékenként kellene az erre vonatkozó adatokat össziegyüjteniök, s azután ezek alapján a kir. könyvtár vagy a kir. levéltár legújabbkori osztálya, a section des archives modernes, készítené el a központi repertóriumot. — Nálunk a helyzet jobb, mert Nemzeti Múzeumunk Kézirattára régtől fogva gyűjti, nagy gondossággal, az ilyen természetű anyagot is, de ez, éppúgy mint a párizsi Bibliothèque Nationale gyűjteménye, jórészt csak tudósok és írók levelezését foglalja magában, s azért rendszeres és erőteljesebb akció megindítása ez irányban éppen nem volna felesleges. Gondoljunk csak arra pl., hogy a politikai pártok története megírható-e ezek nélkül?! Napilapokban állandóan ébren kellene tartamok levéltárnokainknak közönségünk ily irányú figyelmét és érdeklődését. A mi sajnálatos viszonyaink között mint megszívlelendő példa érdekelhet berniünkéit az a cikk, amely Verviers város levéltárának reorganizációját mutatja be az erre vonatkozó 1922—23-i hivatalos akták alapján (Reorganisation des archives modernes de la ville de Verviers). Tanulságos a belga külügyminiszteri levéltár szervezeti és használati szabályzata is, amely a II. k. 119—128. lapjain olvasható. A brüsszeli királyi levéltárral kapcsolatban érdekes témával foglalkozik MARIETTE NICODÉME Les bibliothèques des dépôts d'archives címen. A levéltári tisztviselők s a kutatók szempontjából renkívül fontos, hogy a történeti segédtudományok jelentősebb termékei, paleográfiai, diplomatikai, kronológiai, heraldikai és genealógiai munkák, facsimiliék, földrajzi atlaszok, glossariumok, jogi- és történeti kézikönyvek könnyen hozzáférhetően rendelkezésre álljanak. — Ez a kérdés szerepelt az 1910-i levéltári kongresszus programmján is. (Lásd erre vonatkozólag még