Levéltári Közlemények, 4. (1926)

Levéltári Közlemények, 4. (1926) 1–4. - ISMERTETÉSEK - Pleidell Ambrus: Házi Jenő: Sopron szabad királyi város története. I. rész, 4. kötet. Oklevelek és levelek 1453-tól 1459-ig. Sopron, 1925. / 265–273. o.

ISMERTETÉSEK 269 legalább részben — III. Frigyes császár bécsújhelyi udvarát is. A legtöbb adat azoknak a súrlódásoknak az eredménye, amelyek a soproni polgároknak más polgárokkal és a környék lakosságával való érintkezésekor keletkeztek. Rendkívül értékesek ezek az egyébként jelentéktelennek látszó apró események, mint adalékok egy — főleg a magyar jogtörténetben kevésbbé ismert — jogi jelenség, a represszáliajog történetéhez. A középkori polgár úr volt saját portáján, városa falai között, de ha kilépett a városkapun, ha mint kereskedő áruival, vagy ügyes-bajos dolgainak elintézésére messzebbre távozott, soha nem tudta, mikor veszik el tőle javait és börtönzik be őt magát is, csupán azon a jogcímen, hogy tagja valamely váiros közösségének. Következményié ez a speciálisan középkori testületi életnek, amely az egyénnek csak mint az egész tagjának biztosított jogot és védelmet, s amely szerint a közösség minden tagja a közösség minden tagjáért felelős; viszont az, aki valamely közösségnek egyik tagja részéről sérelmet szenvedett és az illető közösségtől elégtételt nem kapott, a közösség bármely tagjával szemben represszáliával élhetett. A represszália-jog Európa-szerte bevett nemzetközi jogi tényezővé valószínűleg a fraternitások hazájából, Itáliából került Európába, a XII. századtól kezdve a nemzetközi igazságszolgáltatásnak és jogvédelemnek általánosan bevett segédeszköze lett, s mint ilyen, ismeretes a magyar jogtörténetben is. (Holub József: Magyar vonatkozású represszáliák. Történeti Szemle, 1919, 52—78. 11.) Természetesen ez az intézmény, különösen a forgalom emelkedésével, igen erős kerékkötője lett a kereskedelemnek, úgy, hogy csakhamar lépések történtek a represszália-jog felfüggesztésére. Erre vonatkozólag igen értékes adatokat nyújt Sopron város oklevéltárának jelen kötete, amennyiben nyomai, illetőleg bizonyítékai vannak benne annak, hogy Magyarország és Ausztria között a represszália-jogot kölcsönös megegyezés folytán felfüggesztették. 1453 november 12-én a bécsújhelyi tanács Gutentag Gáspár bécsújhelyi polgár nejének, Erzsébetnek panaszára azzal a kéréssel fordult a soproni tanácshoz, hogy a panaszosnak Ainweig Lénárd soproni polgár által zár alá vett mustját ez alól oldja fel, „daz wider dy gmain der land Vngern vnd Osterreich vereynung, auch wider vneer freiheit" (50. sz. oki.). A városi életnek és a kereskedelemnek mindennapi jelensége