Levéltári Közlemények, 4. (1926)

Levéltári Közlemények, 4. (1926) 1–4. - ISMERTETÉSEK - Bártfai Szabó László: Gróf Széchenyi István naplói. I–II. kötet. Szerkesztette és bevezetéssel ellátta Viszota Gyula. Budapest, 1925–1926. / 256–259. o.

258 ISMERTETÉSEK nek keresztülvitelével Viszota Gyulát bízta meg. Néhány évre terjedő késedelem után, amely főleg az anyagi eszközök elégtelensége következtében állott elő, az Akadémia alapításának századik évfordulóján (e tudományos testület hozzájárulásával) a Magyar Történelmi Társulat kiadásában megjelenhetett az első, az idén pedig a második kötet. Az első kötet az 1814—1819 végéig, a második 1820—1825 végéig jedő anyagot adja; az egész öt hasonlóan vaskos kötetre van tervezve. Aki a köteteket a szenzációkereséstől áthatva veszi kezébe, csalódva fogja azokat letenni. Nincsenek benne a kormány élén állókról olyan intim részletek, mint a bécsiek: Gentz, Prokesch, Osten, Kübeck, Wirkner vagy SzőgyériyMarich naplóiban, sem olyan terjengősen nem írja le az eseményeket, embereket és gondolatokat mint Kazinczy; hiányzik a naplókban Metternich mesteri kidolgozása és a kitűzött célra ügyelő összeállítása is, de egyben mindnyájok felett áll: csak arról beszól, amihez saját tapasztalatai által jutott, s mindent úgy ír le, ahogyan azt ő látta vagy hallotta. Ebből a szempontból tekintve, értékök valóban megbecsülhetelen, s igaza van a szerkesztőnek, hogy a naplók az adatok nagy tömege és sokoldalúsága, továbbá a bennök található részletek nagy fontossága miatt sokáig, reánk magyarokra nézve mindlig használható források maradnak. Annyi bizonyos, hogy a jövő történetírói hazánk nagy fellendülésének történetét kutatva, Széchenyi naplóinak nagyobb hasznát veszik, mint Kossuth utólag írt feljegyzéseinek vagy Deák szűkszavú leveleinek, egykorúlag kiadott cikkeinek és beszédeinek, Helfer, Friedjung és mások fejtegetéseinek. E mellett a legszebb anyagot nyújtják a naplók arra, hogy Széchenyi lelki életét, küzdelmeit önmagával és a külső befolyásokkal ifjú korától kezdve a lelki tökéletesedés gyönyörű pályáján át. a felelősség borzalmai által felidézett kétségbeesésig figyelemmel kísérjük és behatóan tanulmányozzuk. Látjuk belőlük, hogy a genie se ment emberi hibáktól ós gyengeségektől, de megvan benne kezdettől fogva a magasabb hivatás biztos tudata, amely kézébe adja a vezető fonalat s mindvégig az átlagos emberi típus fölé emeli. Széchenyit a közvélemény, mások nézetei befolyásolják, de nem irányítják, s a legfontosabb kérdésekben, helyesen miondta Réz Mihály, az egész ország irányával is tudott szembehelyezkedni és egyedül maradni.