Levéltári Közlemények, 4. (1926)

Levéltári Közlemények, 4. (1926) 1–4. - ISMERTETÉSEK - Miskolczy Gyula: Iratok a magyar államnyelv kérédének történetéhez. 1790–1848. Szerkesztette és a történeti bevezető tanulmányt írta Szekfű Gyula. Budapest, 1926. / 252–256. o.

252 ISMERTETÉSEK megerősítették a közvéleményben, úgy ahogy tehették, a ragaszkodást a nemzeti hagyományokhoz, a régi magyar önállóság és területi épség gondolatához. Érdemeik súlyát is mérlegelnünk kell, amikor ítélkezünk fölettük." (222. 1.) Ez az ítélet olyan ember tollából származik, aki a ki-* adott levelek korszakát, az ötvenes évek történetét behatóan tanulmányozta. Angyal Dávid a kötethez írott bevezetésben tökéletesen tisztázta a magyar hírlapirodalom történetét az abszolutizmus korában. Levéltári kutatásai során átvizsgálta a Magyar Országos Levéltár Geringer-iratait, s a bécsi állami levéltárban és belügyminiszteri levéltárban a magyar helytartósági, a rendőrminiszteri ós a belügyminisztériumi aktákat. Ezekből a levéltárakból ásta ki fáradságos munkával azt a számtalan apró adatot, amelyekből a magyar politikai élet akkor egyetlen megnyilvánulásának, a hírlapirodalomnak külformára is kitűnően megírt történetét összeállította. A kiadó munkájának legnehezebb része azonban a közölt levelek vonatkozásait megvilágító jegyzetek egybeszedése lehetett. Sok nevet, korszerű gazdasági, politikai és személyi célzást, hírlapi utalást magyaráz meg Angyal Dávid bőséges jegyzeteiben, amelyek megírásához a legkülönbözőbb kutatások ós ismeretek, nem utolsó sorban szépirodalmi és gazdaságtörténeti ismeretek voltak szükségeseik. A magyar történeti irodalomban nincsen párja e kiadásnak abból a szempontból, hogy mennyi alapossággal, minden kis részletre kiterjedőleg világítja meg a kiadó a közölt anyagot. E tökéletes módszerrel dicsekedhető kiadás csak úgy jöhetett létre, " hogy Angyal Dávid kiváló lelkiismeretességgel végezte a levéltári kutatásokat, s a hosszabb-rövidebb jegyzetekben tulajdonkópen a kor gondolkodásának kópét, s sok szereplő ember működésének történetét rajzolta meg. -» DR. MISKOLCZY GYULA. Iratok a magyar államnyelv kérdésének történetéhez. 1790—1848. Szerkesztett^ ós a történeti bevezető tanulmányt írta Szekfű Gyula. Budapest, 1926. Kiadja a Magyar Történelmi Társulat. (Magyarország Űjabbkori Történetének Forrásai.) VIII 4- 664 í. Széchenyi István híressé vált 1842-i akadémiai beszédében megmagyarázta, hioigy mely cél vezette őt az Akadémia alapításakor: az • anyanyelv kiművelését tartotta a magyar kultúra, a magyar nemzetiség kifejlesztése első és