Levéltári Közlemények, 4. (1926)
Levéltári Közlemények, 4. (1926) 1–4. - KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Kossányi Béla: Az új német birodalmi levéltár / 241–246. o.
KISEBB KÖZLEMÉNYEK 243 század elején lett igazán időszerű, amikor a különböző birodalmi központi hatóságok irattáraiban most már mind több és több levéltári elhelyezésre megérett iratanyag halmozódott fel. Ekkor azonban politikai természetű okok hátráltatták és késleltették annak végleges rendezését. 8 A birodalmi gyűlés élesen szembefordult minden olyan tervvel és kísérlettel, amely a felállítandó birodalmi levéltár önállóságát, függetlenségét porosz részről a legcsekélyebb mértékben is érinthette volna. Még ahhoz sem akart hozzájárulni, hogy a birodalmi levéltár a porosz titkos országos levéltárral közös épületben helyeztessék el. Kerek tíz évig tartott a huza-vona, amikor a világháború kitörésekor a tárgyalások megszakadtak. A világháború elvesztése és az azt követő versaillesi béke a birodalmi levéltár megalakításában ós megszervezésében új helyzetet teremtett. A régi, különböző természetű katonai alakulatok nagy részének az ellenség áltat kívánt gyors feloszlatása sürgőssé tette azok irattárainak megmentését és elhelyezését. Ugyanakkor fel kellett oszlatni több, a háború alatt keletkezett és akkor fontos szerepet betöltő állami gazdasági szervezetet is. Az illetékes tényezők felismerve ez utóbbiak irattárainak felmérhetetlen tudományos értékét, amelyet azok a nemzetgazdász és jövőben a gazdaságtörténész szempontjából is képviselnek, 9 1919 őszén elhatározták a központi birodalmi levéltár sürgős felállítását. Amikor 1920-ban az új birodalmi levéltár az egykori potsdami hadiiskola épületeiben — számolva a változott viszonyokkal 10 — megkezdte munkáját, a korábbi tervezgeté sekből vajmi keveset lehetett felhasználni. Alapjaitól kezdve kellett megszervezni és kiépíteni ezt az intézményt, amiben a birodalmi belügyminisztériumnak, mint felettes kormányhatóságnak és a levéltár vezetőségének nagy segítségére volt az a tudományos tanácsadó testület, amelyet a birodalmi levéltár mellett egyetemi tanárokból és más kiváló szakemberekből állítottak fel. Frankfurt a. M. városi könyvtárában őriztetett mint a birodalom letétje. H. Kaiser i. é. i. h. 218—19. I. és Victor Loewe: Das deutsehe Arc-hivweeen. Breslau, 1921. 14. 1. 8 L. erre és a következőkre vonatkozólag E. Müsebeck i. értekezését 3-5. lap. 9 Kari Demeter: Die Bedeutung des Reichsarchive für die Wirtschafts Wissenschaft. Sehmollers Jahrbuch stb. 1925. Jhrg. 49. Heft 5. 10 Ernst Müsebeck: Die nationalen Kulturaufgaben des Reichsarchivs. Einzelschriften zur Politik und Geschichte. Neunte Schrift. Berlin, 1925. 16*