Levéltári Közlemények, 4. (1926)

Levéltári Közlemények, 4. (1926) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Relković Néda: Bakabánya levéltára és rövid története / 231–235. o.

BAKABÁNYA LEVÉLTÁRA ÉS RÖVID TÖRTÉNETE 253 voltak, alkalmasint rokonai ama ifjabb Haslaui Ottónak, akinek IV. László Rudolf császár kérésére az elhalt Roraui Detre javadalmait adlta 1278-ban.

11 Városi szabadalmait Nagy Lajos bővíthette ki.

13 A XIV. század derekán már anynyira fejlett, hogy lakosai Újbányának vetik meg alapját,

13 Ekkor már külön bánya-kamarával bír.

14 Mint a hét alsómagyarországi bányavárosok egyike, a XV. században királynéi tulajdonná lett.

15 Nagyobb csapás a huszita mozgalom idején érte, mikor 1442-ben Rozgonyi Simon Selmecbánya megtámadásakor a környéken is pusztított.

16 A küzdelemben mint Erzsébetpárti város szintén résztvesz. A társvárosokkal egyetemben felgyújtotta Szentbenedeket, minek viszonzásául a berzencei várnép a közeli bányavárosok ingatlanait pusztította, többek közt a Bakabánya felé épült malmokat is lefoglalta. Ezért hagyja meg utóbb V. László Szentmiklósi Pongrácnak, hogy a berzenceieket tiltsa el a hatalmaskodástól.

1T E viszontagságos idők után a polgárság szabadalmainak megerősítését sürgeti. Adómentességét, vámszabadalmát, az erdősségek szabad használatát a társvárosokkal egyetemben erősítteti meg.

18 Bányászatának fejlettségét az a körülmény is igazolja, hogy Tyl és Miklós nevű bányapolgárok többek közt a bakai urburát is bérbeveszik.

19 A XVI. században pedig maga a város bérli a szentbenedeki apátság érczúzóját 16 arany frt-ért.

20 II. Ulászló korában nyeri alapvető szabadalmainak megerősítését, mert az oklevelek ellenséges támadás követ11 Fejér: CD. VXI/2., 68. 1. V. ö. Johann Kachelmann: Geschichte der sieben niederung. Bergstädte. I. k., 114. 1. Schemnitz, 1853. 12 Bakab. ltár: II. Ulászló oklevele 1513-ból (legrégibb oki. anvag). 13 Fejér: CD. VIIU4., 273-274. 1. IX/1., 345. 1. 14 Eszterg. főkápt. magánltár: lad. 40. läse. 2. nro 27.. Fejér: CD. IX/1., 345. 1. 15 Tört. Tár, XII. évi, 274. 1. 16 Tóth-Szabó Pál: A cseh-huszita mozgalmak és uralom története Magyarországon. 197. 1. Budapest, 1917. 17 Üjb. ltár: V. László oki. 1457-ből. 18 Eszterg. főkápt. hit, helyi ltár: Mátyás 1470. évi oki. 1592-es átiratban, Prot. G. 407—408. 1. (garamsztb. ltár); bakab. ltár: II. Ulászló 1492-i oki. (legrégibb anyag); újb. ltár: III Ulászló 1496. és 1500. évi ókl.; Körmöcb. ltár: II. Ulászló 1504. évi oki. (fons. 18. fasc. 1, nro. 22.). Fejér: CD. VII/5., 425. 1. 19 Krizskó Pál: A körm. régi kamara és grófjai. 38. 1. (Értek, a tört.-tud. köréből, 1880. év.) 20 Sörös Pongrác: Az elenyészett benedekrendi apátságok. 96. 1. Budapest, 1912. Hont vm. monographiája. 356. 1. (Magy. városai és várm.)