Levéltári Közlemények, 4. (1926)
Levéltári Közlemények, 4. (1926) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Jurkovich Emil: Besztercebánya város levéltára / 219–230. o.
BESZTERCEBÁNYA VÁROS LEVÉLTÁRA 227 amit elsősorban azzal kell indokolni, hogy a tűzvész alkalmával megmentett s bizonyára esak halomba rakott iratcsomók még rendezve sem voltak, annál kevésbbó tartalmilag regesztrálva és számozva. 1774-ben az udvari kamara is sürgeti a regesztrációt s elrendeli, hogy évi 100 frt jutalomdíjért a jegyző végezze ezen feladatot, de évenkint jelentés teendő, mennyire haladt a munka. 16 Néhány év múlva azonban, amidőn a kormány látta, hogy a munka lassan halad', engedélyt adott rá, hogy két tisztviselőt (regesztrátort) alkalmazhasson a város heti 7 frt díjjal, mire a tanács tényleg két hivatalnokot, Cselkó Miklóst és Gunda Sámuelt, bízott meg a munkával, amelybe ezek 1786 január 15-én bele is fogtak. A munka eredményéről az adminisztrátor időrőlidőre jelentést kívánt, amelyet a tanács kielégítően meg is tett. 17 Azonban még így is igen messze voltak a befejezéstől. 18 1806 augusztus 25-én Glabits József aljegyző emlékiratot nyújtott be a tanácshoz, amelyben a regesztrálás munkálatának folytatására vállalkozik. Ajánlkozását a tanács, figyelembe véve már idáig is tanúsított sikeres munkálkodását, elfogadta. ' Különben maga a helyiség is, amelyben a levéltár 1761ben napjainkig otthont talált, eltekintve a bolthajtásos mennyezettől, nem felelt meg teljesen az összes biztonsági kívánalmaknak, amelyek csak ezután foganatosíttattak fokozatosan. 19 Azokért a veszteségekért, amelyek a levéltárat az idők során érték, némi kárpótláshoz juttatta a véletlen, amidőn a XIX. század elején egy jókora csomó levéltári anyag birtokába jutott. 1819 július 29-én ugyanis Szumrák János aljegyző, Ondrejkovics Miksa szószóló és Rarusz Mihály a városháza serio committimus, ut deinceps archivi sui maiorem cur am habere illudque mox ad ordinem suum redigi, acta et litteralia inertumenta regestrari ac elenchisari faciat. Prot. Praet. 1769. 811. 1. , 16 Prot. Praet-. 1774. 113. 1. 17 Prot. Praet. 1787. 264. sz. 18 így nyilatkozik a tanács maga is, midőn Kovachich Márton Codex authenticus iuris tavernicalis című művének egy példányát 1803-ban neki megküldi s arra kéri, hogy közölje vele, ha valamilyen a munkába való okmánya volna; a tanács azonban kijelenti, hogy levéltára rendezetlen s a keresés benne igen bajos. Prot. Praet. 1803. 361. sz, 1B A főjegyző 1805 július 23-án említi, hogy irodájából a levéltárba, vezető ajtó fából lévén, a kályhához való közelsége miatt veszélyes ß vasajtóval volna mielőbb kicserélendő, amit a tanács el is határozott. 15*