Levéltári Közlemények, 4. (1926)

Levéltári Közlemények, 4. (1926) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Jurkovich Emil: Besztercebánya város levéltára / 219–230. o.

222 DR. JÜRKOVICH EMIL miás jegyző latin nyelven kezdi vezetni a jegyzőkönyveket. Ezen időtől kezdte ezen nyelv marad hivatalos használatban s csak rövid időre enged tért a Josephinismus által előtérbe tolt német nyelvnek. Hogy mily nehezen ment a német nyelv használatára vonatkozó rendelet végrehajtása még az ilyen német városban is, aminő Besztercebánya volt, látszik abból, hogy az 1785-ben megjelent rendelet végrehajtását 1787-ben erélyesen meg kellett sürgetni, s csak így lehetett neki érvényt szerezni. II. József halála után újra latin nyelven vezetik a jegyzőkönyveket egészen 1845-ig, amidőn a tanács január 18-án kimondott határozatával a magyar nyelvet mondja ki hivatalos nyelvül.

7 S az is maradt egészen 1849 február 5-ig, amikor is a német ós tót nyelv lett a hivatalos nyelv;

8 1849 május 9-én újra magyar nyelven, Világos után német és tót nyelven hivataloskodtak,

9 1861 óta pedig csakis magyarul. Az irodai használatra szükséges papirost a jegyző, amint a számadási könyvek egyes tételei mutatják, külföldről, nevezetesen Bécsből hozatja,

10 s csak később szűnnek 7 Az első magyar jegyzőkönyv január 21-ről van keltezve. A tanácskozás maga akkor rendesen még német nyelven folyt, sőt olykor, főleg ha a választott község is be volt híva, tótul is. Maga a választott község azonban a saját gyűléseinek jegyzőkönyveit továbbra is csak németül állította ki. Az igazság kedvéért azonban meg kell jegyeznünk, hogy a polgárság egy része nem fogadta egész készségesen az új intézkedést. Már 1843 szeptember 30-án olvasta fel Glabits bíró a vegyes gyűlésen Szumrák János József országgyűlési követének szeptember 4-én kelt levelét, amelyben arról értesíti a tanácsot, hogy a magyar nyelvnek hivatalos használatáról szóld törvény nemsokára szentesítés alá kerül s igen sérelmesnek tartja azt a nem magyar városokra nézve; egyúttal ellenállásra ezólítja fel a tanácsot, amelynek az lett volna a módja, hogy a város a törvény szentesítésének megtagadását kérvényezte volna. A tanács azonban nem volt hajlandó követére hallgatni, hanem nyugodtan várta be a dolgok további folyamatát. Prot. Praet. 1843. 3126. sz. 8 Az 1849 február 5-i gyűlésen az elnöklő császári ezredes, Frischeisen Károly, a két nyelv kötelező használatát a következőképen indokolta: Dass Seine Majestät alle Nationalitäten gleichmässig zu berechtigen entschlossen und dass demnach hirorts die Amtsgeschäfte und das Sitzungsprotocoll in der deutschen und slavischen Sprache und zwar in der deutschen auch aus Huldigung gegen seine Majestät zu führen sey, nicht minder aus Ehrfurcht gegen die herrschende Dynastie. Prot. Praet. 1849. 140. sz. 9 1849 augusztus 31-től- kezdve a jegyzőkönyvek nyelve már csaknem teljes egészükben a tót, csak itt-ott van még egy-egy szakasz német nyelven. 10 Az 1547 április 20-i feljegyzés szerint: Zalt dem gelfues pro 1 rys papyr so von wien gepracht fi. 1. Az egyes ívek köttetését Krakóban végeztették, majd Bécsben kész könyvet vettek, amint ezt a Szám-