Levéltári Közlemények, 4. (1926)

Levéltári Közlemények, 4. (1926) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Miskolczy István: A nápolyi királyi levéltár / 209–213. o.

A NÁPOLYI KIRÁLYI LEVÉLTÁR 213 III. Archivio Farnesiano. Carte diplomatiche Farnesiane e Medioee (1271—1704). A Farnese-levéltár a XVIII. században került Nápolyba. 1731-ben meghalt Farnese Antal, családjából az utolsó parmai herceg, s utána Don Carlos, Farnese Erzsébet fia (Bourbon), lett Parma hercege. A lengyel örökösödési háború idején megszerezte Nápoly trónját (III. illetőleg IV. Károly), s ekkor vitette át új székhelyére a körülbelül 2000 kötegből álló Farnese-levéltárat. 1766-ban Bourbon Ferdinánd parmai herceg követelésére a levéltár egy részét visszaküldték, a megmaradt részt pedig az olasz királyság létrejötte után az állami levéltárba kebelezték. A Farnese-levéltárnak öt fondó-ja van: a Parmai Margit, Farnese Sándlor tábornok, Farneise Sándor bíboros, Farnese Oktáv herceg levéltára és a XVI—XVIII. századi parmai hercegeknek követeikkel váltott levelezése. Nagyszámmal vannak a Farnese-levéltárban sifrirozott levelek és kéziratok is. V. Károly császárnak, I. Ferenc francia királynak, Ferdinánd római és magyar királynak, Máriának, II. Lajos özvegyének vannak itt eredeti levelei, melyeket a pápához, bíbornokokhoz intéztek. Fontosak a legátusok, nunciusok jelentései. Farnese Sándort t. i. III. Pál néven pápává választották (1534—1549), s a pápai levéltári anyag az ő korából a családi levéltárba került. Gazdag anyaggal rendelkezik a levéltár V. Károly és I. Ferenc viszályára, a XVI. század vallási viszonyaira, a tridenti zsinatra, Magyarország állapotára és a politikai bonyodalmakra, de főleg a Németalföldek XVI. századi történetére. IV. Monasteri toppressi, vagyis az eltörölt kolostorok levéltárai, melyek főleg kultúrtörténeti szempontból fontosak. V. Az újkorra vonatkozó pénzügyi és adtminisztrativ jelegű oklevelek hatalmas tömege, köztük a Regia Camera dlella sommaria iratai (XV—

XIX. sz.). A kéziratos anyag elég szegényes. A kódexek nagyrészt hártyakódexek és egyházi jellegűek. A kutatónak az 1909-i katalógus áll rendelkezésére, amely — úgy látszik — nem teljes, s most készül új, teljes áttekintést nyújtó katalógus. Befejezésül meg kell még említenem, hogy az idegen kutató úgy a főigazgató, mint a hivatalnokok részéről a legteljesebb támogatásban részesül és mindenütt a legnagyobb előzékenységgel állanak rendelkezésére. DR. MISKOLCZY ISTVÁN.