Levéltári Közlemények, 4. (1926)

Levéltári Közlemények, 4. (1926) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Deininger, Heinz Friedrich: A herceg és gróf Fugger-féle augsburgi családi és alapítványi levéltár története / 177–208. o.

182 DR. DEININGER HEINZ FRIEDRICH dero, und von was sachen die seyen, von desselben aeltesten handen unterschrieben, zugestelt, auch im fahl der nothdurfft einem jeden aus vns und vnseren erben zu verthättigung seines rechts, künfftiglich jederzeit in originali communiciert und mitgetheilt und hierinnen dise maas gebraucht werden, wie vnsers lieben herrn vatters seeligen hieroben gemeltes ander codicill der Fuggerischen schrüfften halber sonst ausweiset. Darbey haben wür vns für vns und vnsere erben hiemit insonderheit verglichen; setzen, wollen und ordnen, dass fürohin alle vnsere und vnserer linie obgemelte gemeine monumenta allhier in der stadt Augspurg verwahrt werden und bleiben, auch aus derselben in keinen lauften und fällen, ohne aller interessirten Fugger vnserer linie, die jederzeit im leben seynd, oder des mehreren theils derselben vorwissen, rath, und consens nimmermehr verruckht oder transportiert werden sollen. Doch wofern einer oder mehr nit bey der hand wären oder sein bedenckhen anzuzeigen verziehen wolte, so soll nichts destoweniger der anderen mehreren stimmen gefolgt und nachgegangen werden, allermassen wie hieroben im dritten articul dess brüderlichen beystands halber, ausgedruckhet stehet." E pont az Augsburgban elhelyezett Fugger-féle családi és alapítványi közös levéltár fennállását megállapítja s azt egyszersmind hitbizományi vagyonnak nyilvánítja. Eddig a levéltár majdnem kizárólag a birtokok és különböző üzletek és jogigények érdekeit szolgálta, ezentúl már a tudományt és a család öntudatát is szolgálja. Ezzel összekapcsolódott a levéltár felhasználása és megbecsülése. A reformáció idejében keletkezet a legtöbb krónika.

11 Ebből az időből való Jansen

12 szerint a „Chronik des Fuggerischen Geschlechts" első feldolgozása is. Hozzávetőleg már 30 évvel korábban megkezdődtek á „Geheimes Ehrenbuch des Fuggerischen Geschlechts"

13 című díszmű munkálatai. A megbízást erre Fugger Jakab János adta, aki nemcsak kedvelte a művészeteket és tudományokat, kiváltképen a történettudományt, hanem maga is írói munkásságot fejtett ki. Tőle való a schmalkaldeni háború története, amelyet most a müncheni birodalmi levéltár őriz No. 500/8. fol. 54—-95. jelzet alatt. Legterjedelmesebb műve azonban az „Oesterreichi11 Löher: 130 1. 12 Max Jansen: Die Anfänge der Fugger. Leipzig, 1907. A „Fuggerstudien" 1. füzete, 76. 1. 13 U. o. 73. 1.