Levéltári Közlemények, 4. (1926)
Levéltári Közlemények, 4. (1926) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Deininger, Heinz Friedrich: A herceg és gróf Fugger-féle augsburgi családi és alapítványi levéltár története / 177–208. o.
180 DR. DEININGER HEINZ FRIEDRICH a flórenci Guiccardini Lajos 8 -— gondoskodott levéltáráról. Levéltári rendtartásában — hisz pótvégrendelete intézkedéseit valóban ennek tekinthetjük — legfoképen arra törekedett, hogy levéltára biztos helyen, jól rendezett állapotban és idegennek hozzáférhetetlen maradjon. „A boltozatos szoba a védelmi és támadó fegyverek valóságos tárháza is legyen". 7 Kereskedelmi iratait egy esetben maga Fugger Antal is mentette háborús veszedelem elől. Midőn t. i. a schmalkaldeni háború idejében Augsburgban a zavargások megkezdődtek, az üzleti iratokat részben Oberndorfba, főleg azonban a tiroli Schwazba vitette, ahová az üzletvezetőség székhelyét is áttette. 8 Ugyancsak Fugger Antal volt az, aki 1554-ben a régi Fuggereknek általános és magyar kereskedelmére, bányáira és ingatlanaira vonatkozó iratairól, osztályleveleiről és végrendeleteiről az első leltárt 9 három példányban elkészíttette. E leltár példánya az egyik levelesládában az iratok mellett őriztetett, egy-egy példányát pedig legidősebb fia Marx ós legidősebb unokaöccse Jakab János kapta meg. A ládát két lakat alatt tartották, a lakatok egyik kulcsát a fentnevezettek egyike, másik kulcsát azok másika őrizte; a láda felnyitása tehát csak mindkettőnek jelenlétében történhetett. A levelesláda Fugger Antal házában, a kert felé fekvő, hátsó boltozatos szobában állott. Lehetséges, hogy Fugger Antalt okiratainak és irományainak e rendbeszedésére a Thurzó-család egyik tagjával való peres ügye késztette. Egy másik leltárban olvasható, nem a leltárt író kéztől származó bejegyzés legalább erre utal. 10 A folytatólagosan számozott iratok összesen tizenkét, betűkkel megjelölt ládában voltak elhelyezve. Minden ki8 Riehard Ehrenberg: Das Zeitalter der Fugger. Jena, 1896. I. Band, 168. 1. 7 Lásd az 5. jegyzetet. 8 Hermann Josef Kirch: Die Fugger und der Schmalkaldische Krieg. München und Leipzig, 1915, a „Fuggerstudien" 5. füzete, 157. 1. 8 F. A. 85, 1, 1. 10 „Wie die alt fraw Turtzoni, soll ain schrifft hinter ir haben verlassen, das sy in vil Sachen jetzo vom Raymundus, dann vom Antoni Fugger sey betrogen worden, findet man hierinn sollicher sachen gutten bericht. Wann ir erben was wurden anfechten, darzu gehört aber, das man dieselben Turtzonische schnitten, so man in der Fuggerischen truhen findet, alle vleissig vberless, die sachen desto bass in verstand zubringen, onnott hie lang maynung douon zumeledn .. .*'