Levéltári Közlemények, 4. (1926)

Levéltári Közlemények, 4. (1926) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Fekete Lajos: A velencei állami levéltár „Documenti Turchi” c. gyüjteménye / 130–138. o.

132 DR. FEKETE LAJOS a bécsi királyhoz és a császárhoz küldött példánya a bécsi levéltárban is megvan. E felséglevelekkel kapcsolatban említem meg a győzedelmes hadjáratokról kibocsátott jelentéseket (fethnäme), melyek nagyobb szultáni hadjáratok lefolyásáról és eredményéről értesítették Velence kormányát. A magyarországi vonatkozású fetknamék részletesebb ismertetésére e folyóirat lapjain külön ki fogok térni. Á török hivatali életben ezek voltak a legünnepélyesebb kiállítású oklevelek. A jogilag nagyobb fontossággal bíró békeokmányok és szövetségi szerződések rendszerint szerényebb külsővel bírnak, mert ezek pontjainak száraz összefoglalása sem a stilisztát, sem a szépen-írót nem tudta művészi munkára ihletni. A velencei vonatkozású bekeolananyok már fogalmazásukban egyszerűek, II. Sülejmännak Zsigmond Ágost lengyel királlyal kötött (megújított) második szerződésének másolata (1553)

1 pedig külsejében sem versenyezhet az előbbiekkel. Szintén szerény külsővel bírnak azon politikai vonatkozású iratok, melyekben a porta Bécs, Raguza, Spanyolország háborús előkészületeiről kér hireket, továbbá azon út- és ajánlólevelek, melyekkel a török kormány politikai hírvivőit, kereskedelmi ágenseit — többnyire zsidókat (neveik: Jäsif, Häran) — látta el, s végül az ezen ügyekben egyidejűleg a tengermelléki török, velencei, raguzai hatóságokhoz küldött rendeletek. Az e kérdéssel kapcsolatos iratok száma két-háromszázra tehető. A documenti turchi-gyüjteménynek azon részét, mely a szoros értelemben vett politikai történet körén kívül áll, az adófizetés, határmenti élet, kereskedelem és a vallás ügye köré lehet csoportosítani; külön fogom kiemelni azon iratokat, melyek speciálisan magyar vonatkozással bírnak. Velence nem szívesen fizette a töröknek szóló adiót. Mikor a birodalmat belső zavarai gyengítették, a signoria megkísérelte, hogy fizetési kötelezettsége alól kibújjon. Csakhogy ezek a kísérletek az iratok tanúsága szerint nem jártak sikerrel, mert a török kormány az adó késése miatt a birodalmában tartózkodó velencei polgárokat tette felelőssé. Velence tehát inkább fizetett s Cyprusért Damaszkuszban, Aleppóban, utóbb Konstantinápolyban, a többi szigetért állandóan ez utóbbi helyen tényleg beszolgáltatta a kikötött adóösszeget. Az adó késése miatt a szultáni kormány, továbbá a Ve1 Serie, IL 77.