Levéltári Közlemények, 3. (1925)

Levéltári Közlemények, 3. (1925) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Szabó Dezső: A herceg Festetics-család keszthelyi levéltára / 86–99. o.

A HERCEG FESTETICS-CSALÁD KESZTHELYI LEVÉLTÁRA 95 vonatkozó okleveleket a Horvátországban maradó Festeticsek tartották meg s náluk most is megvannak; ezekről az okmányokról azután Festetics György készíttetett másolatokat. A hazánkban megtelepedett első Festeticsnek, Pálnak, igen szép magyarsággal írott levelei Körmenden vannak, viszont fiától, Páltól, a dunántúli alkapitánytól már több jegyzőkönyvet őriz a levéltár, mely jegyzőkönyvek az ő igen változatos életének egyes mozzanatait örökítik ugyan meg, de mindazonáltal nemcsak a család történetírójának nyújtanak jelentős anyagot, hanem igen sokszor a magyar történelemmel foglalkozókat is érdeklik. Ilyen pl. feljegyzése az 1684. év folyamán kezében levő török rabokról, amikor is mindig pontosan megemlíti, hol és mennyiért vette névleg felsorolt török rabjait s azt se mulasztja el hozzátenni, kik voltak e foglyok vételében társai s mennyi a foglyok sarca, vagyis eladási ára. Érdemes megemlítenünk, hogy a dunántúli alkapitány török rabjait egyszer a veszprémi püspökkel, máskor a kalocsai érsekkel, sok más esetben pedig egyéb előkelőségekkel társulva vásárolta, minek következtében eladásukkor velük osztozik a hasznon. Utóda, Kristóf, a Festetics-vágyon megszerzéséhez szolgáltat adatokat, mely vagyonnak alapjait egyébként még apja rakta le. Apa és fiú egyaránt pontosan feljegyezték, mit, hogyan és mennyiért szereztek meg és gondosan eltették szerzeményeikre vonatkozó írásaikat, úgyhogy ezekből világosan meg lehet látni, mint jött létre a ma is fennálló Festetics Kristóf-féle hitbizomány tisztán Pál és Kristóf kitartó munkájával, anélkül, hogy fejedelmi adomány csak egy talpalatnyi földhöz is juttatta volna a Festeticseket. Kristóf utóda, Festetics Pál kamarai alelnök korából másféle irományokkal találkozunk. Pál igen benső bizalmas embere volt Mária Teréziának, aki hazánkat érdeklő fontosabb rendelkezéseket sohasem tett Festetics Pál tanácsa nélkül. Egy sereg kabinet-titkár levelei találhatók a Literae secretiores jelzésű gyűjteményben, melyből látni lehet, milyen szerepet vitt Festetics Pál Mária Terézia bármely történelmi kézikönyvben ismertetett intézményei létrejövetelében. Hogy némi képet nyújtsunk a királyné és bizalmasa közt fennálló viszonyról, ideiktatjuk azt a levelet, melyet a királyné megbízásából Püchler kabineti titkár írt hozzá, midőn az illyr deputációt megszüntették s a Bánságot Magyarországba kebelezték. Az 1777. december 5-én kelt levél először arról szól, hogy bizonyára hallott már az illyr deputáció meg-