Levéltári Közlemények, 3. (1925)

Levéltári Közlemények, 3. (1925) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Szabó Dezső: A herceg Festetics-család keszthelyi levéltára / 86–99. o.

yu DR. SZABÓ DEZSŐ valamint más hatalmasokkal együtt, kiknek ez ügyben szintén írt, gondoskodjanak arról, hogy „ille partes ab eorum perversorum theutonicorum insultibus et devastationibus illése permanere et conservari valeant". Érdekes a keszthelyi levéltár e korbeli anyagán megfigyelni, mint viselkedtek a hiteles helyek a királyság kérdésében. Tudjuk, hogy az 1445-i országgyűlés V. Lászlót választotta királlyá, de gyámja, III. Frigyes császár nem egyezett bele azokba a feltételekbe, melyek alatt a magyarok tényleg át akarták neki adni a királyságot, elsősorban pedig nem abba, hogy őt királlyá koronázzák. Így aztán nyilt kérdés maradt, vájjon tényleg királynak kell-e tekinteni V. Lászlót, vagy sem. Némely dunántúli hiteles helyek igen pontosan fejezték ki ez alkalommal nézetüket V. László királyságára nézve. A kapornaki konvent pl. mindig így eímezi jelentéseit: „Serenissimo principi dominó Ladislao, nato quondam Alberti regis, electo regi Hungarie", amiből tehát világos, hogy a konvent V. Lászlónak 1440-ben törtónt koronázását nem tekinti törvényesnek. Körülbelül ezen a nézeten van a vasvári káptalan is, amely a király nevének elhagyásával egyszerűen így ír: Serenissimo dominó regi Hungarie etc. dominó ipsorum metuendo. Ezzel a címzésével egyezik a zalavári konventé is, amely így kezdi jelentését: „Serenissimo principi regi Hungarie, dominó ipsorum gloriosissimo'\ Midőn azonban V. László tényleg átvette az uralmat, mindezek a hiteles helyek így kezdik okleveleiket: „Serenissimo principi dominó Ladislao, dei gratia regi Hungarie etc." Még egy igen érdekes irat van a Mátyást megelőző korból a keszthelyi levéltárban s ez Szigetfőn kelt 1457. május 2-án. Ezt az oklevelet Ujlaky Miklós adja ki. Zaránd megyének szól ilykópen: „Sciatis, quod Ladislaus, Dei gratia rex Hungarie etc. nos ad resistendum et obviandum Michaeli Zylaghy et aliig Sue Serenitatis rebellibus (először itt fidelibus volt írva, de azt áthúzták), in capitaneum elegit et deputavit". Kéri tehát a zarándmegyei nemeseket „tamquam fratres et amicos", hogy Szilágyi ellen a király parancsához képest keljenek fel és zeeri Pósa István csongrádmegyei ispán vezetése alatt a király jogait védeni ós Szilágyi Mihálynak ellenállani szálljanak a király zászlója alá; ha pedig ezt nem teszik, V. Lászlónak hozzájuk intézett levelébe foglalt büntetés alatt fogja őket erre kényszeríteni. A levél érdekessége az, hogy Szilágyiék fegyverkezése után, amely Hunyadi László kivégzésének volt a következménye, a király először