Levéltári Közlemények, 3. (1925)

Levéltári Közlemények, 3. (1925) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Czobor Alfréd: Országos levéltár felállításának terve 1701-ben és az ország iratainak korábbi megőrzése / 1–41. o.

4 DR. CZOBOR ALFRÉD Emez általános, az ország és lakosainak iratait egy kalap alá foglaló meghatározás súlypontja az országos iratok szempontjából — nézetem szerint — az 1478.-Í olmützi szerződésben

17 a magyar koronának lekötött Morvaország, Szilézia és a két Lausitz zálogleveleire esik, amelyeket hihetőleg még Mátyás király tétetett a tárnoki házba. IIUlászlónak is néhány hónappal utóbb a farkashidai szerződésben, majd az 1492:4. törvénycikkben ígérnie kellett,, hogy az előbbi tartományok módjára az olmützi megállapodásban felsorolt hat várostól is szerez zálogleveleket, amelyek aztán szintén a tárnoki házban őrzendők.

18 Az 1500 : 22. törvénycikkből pedig megtudjuk, hogy Zsigmondnak a hadak tartását megállapító s ekkor ismét érvényre emelt lajstromát is ugyanott őrizték.

19 Két oklevélnek 1515-ben történt átírása kapcsán II. Ulászló e levéltár országos természetű iratainak újabb osztályára, a már Albert kora óta országgyűléseken is szőnyegre hozott

20 országhatár-ügyek körébe vágó oklevelekre vet világot. A két oklevelet a tárnoki házban más, országos jogokat és kiváltságokat tartalmazó s a liatárügyekre vonatkozó okiratok közül keresteti elő.

21 Az átírt oklevelek egyike 1217-ből,

22 másika 1256-ból

2s az országhatár mentén fekvő Szakolcára tartalmaz adományt s országos jelleghez mindkettő a bennük leírt kimerítő határjárás révén jutott, amelyet az 1514,-i országgyűlés által a magyarmorva határ kiigazítására kiküldött bizottság, melynek részére Ulászló azokat átírta, hasznosan értékesíthetett. A felsorolt adatok szerint a tárnoki házban őrzött levéltár országos jellege tagadhatatlan. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az ország a maga sajátos államiratait, közjogi természetű, így különösen a királyhoz való viszolinquat"... — Ugyanezt kellett ezután fogadnia Mátyás híres könyvtárátilletőleg is. (Pray: Epistolae procerum Regni Hungáriáé. Pars I. 393. 1.) 17 Pray: Annales Regum Hungáriáé. IV. k. 124—125. 1. 18 Corpus Juris Hungarici. Milléniumi kiadás. I. k. 474. és 484. 1. — A magyar fordítás helvénként hibás lévén, mellőzendő. 19

" U. o. 656. 1. 20 1439 :17. t.-c. (Corp. Jar. I. k. 286. 1.) 21 ... „inter alia Jura, et Privilegía Begni in Domo nostra Thavcr nicali repoeita, et factum metarum praedicatarum concernentia"... (Kovachich: Suppíementum ad Vestigia Comitiorum. 357. L). Az átírás szövegének eleje közölve u. o. 356. 1.; vége pedig Fejérnél: Cod. Dipl. Tom_ IV. Vol. 393. 1. 32 Fejér: T. III. Vol. 1. 199—201. 1. 93 U. o. T. IV. Vol. II. 391—393 1.