Levéltári Közlemények, 3. (1925)

Levéltári Közlemények, 3. (1925) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Fekete Lajos: Debrecen város levéltárának török oklevelei / 42–67. o.

44 DR. FEKETE LAJOS nak. A rendszerrel szokott járni egy kiváltság, a katonai beszállásolás alóli mentesség, mely háborús időkben lett volna igen értékes, de éppen akkor nem szokták elismerni. Debrecen városának, mint odzsaklik-rendszerű. chászbirtoknak adóját Buda, Eger és Szolnok kapták, Várad elfoglalása után amazok kizárásával ez utóbbi vár. A szolgáltatás készpénzben és anyagban (gabona, munkaerő) történt. Mivel a készpénzbeli adózást egyes katonái testületek zsoldjának fedezésére fordították, természetes, hogy az érdekeltek a zsoldjuk fizetésére kiosztott falvak adózóképességét fenntartani, sőt lehetőleg fokozni igyekeztek. Nemcsak a török oklevelek közt találunk példát arra, hogy az egri török urak a tatár ehántól kíméletet kémek Debrecen számára, de a város egykorú keresztény krónikása, Bartha Boldizsár is tud arról, hogy behívott egri törökök mentették meg a várost idegenből jött csapatok pusztításától. Az adó nagysága, illetőleg a zsarolási célú zaklatások miatt Debrecen többször panasszal járult felettes hatóságaihoz; emberei a török fővárost is megjárták, még pedig az iratok tanúsága szerint legtöbbször sikerrel: a város adója ismételten leszállíttatott. Kérésüket speciális bajaikon (gyakori tűzvész, pestis, óhinség) kívül a rája szokott indokolásával támogatták: „a lakosság száma csökkent, a megmaradottak annyira elszegényedtek, hogy szét fognak bujdosni, hacsak nem könnyítenek terheiken". A török -kormány saját defteréiből tudhatta, hogy a határmenti rája pusztul s mivel „rája nélkül pénz, pénz nélkül sereg, sereg nélkül hatalom nincsen", a rája panaszát többször meghallgatta 3 beleegyezett, hogy adója ideiglenesen leszállíttassék. Debrecen lakossága II. Rákóczi György vállalkozása nyomán élte át a legsúlyosabb válságokat.

4 Mind a három hadsereg — magyar, erdélyi, török-tatár — úgy bánt vele, mint ellenségével. Várad elfoglalása után pedig új teherként jelent meg az újonnan megállapított adó. A török nem fogadta el többé a város szokásos mentegetődzését, hanem azon okkal, hogy a keresztényeknek is szolgálatokat tett és ezáltal hűtlenséget tanúsított a mohamedánság iránt, újból megállapította a város adóját és közjogi viszonyát. A Szejdi Ahmed kezdeményezésére behozott reformról díszes szultáni fermán szól, de az úgynevezett kiváltságok mellett inkább a város súlyos kötelezettségeit foglalja Össze. L. Bartha Boldizsár Krónikáját.