Levéltári Közlemények, 3. (1925)

Levéltári Közlemények, 3. (1925) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Czobor Alfréd: Országos levéltár felállításának terve 1701-ben és az ország iratainak korábbi megőrzése / 1–41. o.

ORSZÁGOS LEVÉLTÁR FELÁLLÍTÁSÁNAK TERVE 41 hiába. Végre Batthyányi Lajos grófnak 1751-ben történt nádorrá választása jelenti az országos levéltár történetében azt a fordulópontot, amellyel

1 e határozatok teljesedésbe mennek. Ő volt az a jó kertész, aki a palántát elültette. Az ő tevékenységének és buzgalmának volt köszönhető, hogy az 1723-i törvény testet Öltött. 1753. évi felterjesztése és az ezt nyomon követő folytatólagos intézkedések 1765-ben az egységes országos levéltár tényleges felállítására vezettek.

102 Ezzel egyszersmind megszűnt az 1741-ben gróf Pálffy János és utoljára 1751-ben gróf Batthyányi nádor kezeihez

193 szolgáltatott ország-levéltárának egyik nádortól a másikhoz való vándorlása is. Mily előmunkálatok vezették be s miként történt az országos levéltár felállítása; mi volt további sorsa és mily átalakulásokon ment át az 1867-es kiegyezés után egészen addig, amíg a magyar kultúra szeretetéből áthatott, hozzáértő politikai és tudományos tényezők a legválságosabb viszonyok ellenére vállvetett küzdelemmel a budai vár fokán álló monumentális hajlékot biztosíthatták számára,. — ennek kifejtése a kétszáz év előtti törvénybe iktatott országos levéltár történetírójának a feladata.

194 DR. CZOBOR ALFRÉD. us Fr. Eckhart: Das erste staatische Archiv Ungarns. (Ungarische Rundschau. 1915. évf. 528—534. 1.) — Jakab i. m. 76. és köv. 11. 193 Orsz. Levt. Acta Regni: Lad. E. Fase. A. Nr. 9. 194 A XVIII—

XIX. század magyar levéltártigyének megírását dr. Miskólczy Gyula helyezte kilátásba. (Lásd: Az országos levéltár felállítása c. értekezésének utolsó jegyzetét. — Levt. Közi. I. évf. 24. 1.)