Levéltári Közlemények, 3. (1925)
Levéltári Közlemények, 3. (1925) 1–4. - VEGYES KÖZLEMÉNYEK - Károlyi Árpád: A Bécsi Magyar Történeti Intézet első lustruma, 1920–1925 / 285–308. o.
302 VEGYES KÖZLEMÉNYEK Szintén igen szép föladattal jött volt intézetünkbe mint belső tag dr. Zsinka Ferenc múzeumi könyvt'árnok, aki a török uralom idejebeli hazai töröknyeü'vű írott emlékeket gyűjti. Föladata részben e gyűjtését érintette, részben egy oly kiadványnak szolgált, mely a szakemberek érdeklődését hivatva van egész Európában fölkelteni. Olyan, fordítással, transcriptióval és jegyzetekkel ellátott palaeographicodiplomatikai kiadványról van szó, mely több füzetben jól megválogatott töröknyelvű okirat facsimiléit hozza a XV— XVII. századokból. Erre a célra vizsgálta át dr. Zsinka a bécsi állami levéltár török államszerződéseket tartalmazó gazdag és híres állagát a XVII. század végéig és a volt udvari könyvtár idevágó török kéziratait, készítvén egyszersmind a kiválogatandókról szakszerű jegyzéket. Ezen előmunkálatok után az idén dr. Fekete Lajos, az orsz. levéltár tisztviselője, intézetünknek hasonlókép belső tagja, újra áttanulmányozta e bécsi anyag nagyobb részét s az első palaeographico-diplomatikai füzetekhez tényleg kiválogatta és a szükséges darabokat lefényképeztette. Ez a kiadvány, mely most az Orsz. Levéltár égisze alatt fog megjelenni, ismétlem, a külföld szakkörei osztatlan tetszését is okvetlenül meg fogja nyerni. Elsőrendű egyházpolitikai kérdés levéltári anyagát kutatta belső tagjaink között a szépemlékű főapát Békefi Rémig megbízásából dr. Székely Ottokár ciszt. rendű tanár. Thémájára, az 1855-i konkordátum magyar vonatkozásaira és végrehajtására, a bécsi állami, kultuszminisztériumi és érseki levéltárakban oly sok és oly nagyérdekű matériát sikerüli neki tiszteletreméltó szorgalommal összegyűjtenie, hogy ez a kiadvány maga, eltekintve megírandó bevezetésétől, előkelő forrásmű leszen minden egyháztörténész és egyházjogász számára. Kapcsolatban ezzel említem meg, hogy intézetünk egy kezdő, fiatal tagja, dr. Salacz Gábor, most debreceni egyetemi tanársegéd, szintén egy fontos egyháztörténeti és egyház jogtörténeti témával, a ,,cassa parochorum" megalakulása kérdésével foglalkozott. Székely tanár úrral egyidejűleg volt intézetünknek tagja Táborszky Ottó tanár, aki nagy azoTgalmat nagy lelkiismeretességgel egyesítve eleintén mint segédkutató tette magát hasznossá, majd kisebb megbízásokat végezve hozzáfogott szép tárgya a „Részek visszacsatolása" történetének kutatásához és megírásához. Igen szép bécsi anyagát a budapesti Orsz. Levéltár anyagával egészíté ki és thémája első