Levéltári Közlemények, 3. (1925)

Levéltári Közlemények, 3. (1925) 1–4. - VEGYES KÖZLEMÉNYEK - Károlyi Árpád: A Bécsi Magyar Történeti Intézet első lustruma, 1920–1925 / 285–308. o.

VEGYES KÖZLEMÉNYEK 299 ban, melyből egy nevezetes fejezetet, Kossuth viddini levelének történetét, a Történelmi Társulat egy ülésében nagy tetszés mellett be is mutatta, ismételt súlyos betegsége, és állásváltoztatása miatt néhány hónapot bizonyára igénybe fog még venni. Dr. Mályusz a neki adott théma megmunkálásánál 1861-ig haladván, fölötte becses anyagot gyűjtött már össze, mikor a Fontes-válásztmány részéről azt a megbízást vette, hogy a József nádor államiratairól dr, Domanovszky egyetemi tanár szerkesztésében megjelenendő kiadványsorozat előkészítőmunkálatainál a roppant terjedelmű bécsi anyag kiválasztásában, másolásában és kivonatolásában a szerkesztőt támogassa. Mondanom sem kell, hogy dr. Mályusz a szép megbízásnak kitűnően megfelelt s azután hozzáfogott a Fontes programmja egyik önálló pontjának, a Lipót Sándor főherceg helytartóságára és nádorságára vonatkozó kiadványnak megmunkálásához. E munka közben az Orsz. Levéltárhoz neveztetvén ki, bécsi kutatásait, sajnos, kénytelen volt több ízben is félbeszakítani; de ma már a mű csaknem sajtókész és úgy okirattárával, mint külö nősen a történeti bevezetéssel meglepően új és bőséges világot fog vetni II. Lipótnak, Ferencnek s magának a nádornak politikájára és a Martinovics-összeesküvés motívumaira. Körülbelül ugyanakkor, mikor Mályusz és Hajnal munkához fogtak, kezdé meg jelen sorok írója Széchenyi döblingi hagyatékának, amelyet azonban már előbb rendbehozott és átvizsgált volt, földolgozását. Ezen kiadvány két kötete 1922-ig már napvilágot látott.. Mályusz távozása után helyét dr. Miskolczy Gyula foglalta el, föladatul nyervén a horvát nemzetiségi'kérdés nyomozását a XVIII. század második felétől kezdve, amikor t. i. ez a kérdés csakugyan kérdéssé lett, 1848-ig. Nagyterjedelmű és nagyértékű anyagot gyűjtött össze thémájához Miskolczy, melynek tartalma és eredménye különösen a XIX. század 30-as és 40-es éveiből minden nagyítás nélkül frappánsnak mondható. Hogy műve még nem jelent meg, annak oka ugyanaz, mely Mályusz munkálkodásánál nagy szerepet játszott, t. i. kineveztetése az Orsz. Levéltárhoz, ami miatt kutatásait megszakítania kellett s később több ízben, de csalk mindig rövid ideig lehetett folytatnia. Mindamellett ez a kézirat is sajtókészen áll s a legrövidebb időn belül nagyon tanulságos olvasmányt és kútforrást fog úgy a szakközönségnek, mint a politikusnak országunk határain túl is nyújtani.