Levéltári Közlemények, 3. (1925)

Levéltári Közlemények, 3. (1925) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Czobor Alfréd: Országos levéltár felállításának terve 1701-ben és az ország iratainak korábbi megőrzése / 1–41. o.

22 DR. CZOBOR ALFRÉD Mivel ezen intózekdés célja csak az volt, hogy a régebben magánosoknál tartogatott s tőlük időközben a kamarákhoz került, tehát mindkét esetben illetéktelen helyen visszatartott állami iratokat a nádornál letett közlevéltárhoz csatolják, hiába keresnők e mögött az állandó országos levéltár eszméjét.

106 Különös értéket mégis az ad neki, hogy a rendek megtették az első kezdeményező lépést, habár gyakorlati célból, a közokiratok összegyűjtésére, s ezáltal olyan alapot raktak le, amely elősegítette egy állandó helyen őrzendő országos levéltár gondolatának a megszületését. Jelentőségét emeli, hogy az egységes országos levéltár felállítását kimondó 1723 :45. t.-c. újból feleleveníti. Keletkezése egyfelől általános, jórészt a közállapotokban rejlő okokra vezethető vissza. A lefolyt ós még azután is évtizedeket betöltő belső zavarok, úgyszintén a török háborúk és mindezeknek átkos kísérői: dúlások, rablások, tűzvész, a legféltettebb ingóságok hátrahagyásával kényszerült menekülések következtében sok-sok megbecsülhetetlen és pótolhatatlan köz- és magánokirat ment veszendőbe,, megsemmistült, vagy széthurcolva feltalálhatatlanná vált. E mellett szép számmal voltak országos érdekű oklevelek, melyek nem jogos gazdáiknál hevertek; akár erőszakos úton pl. jószágelkobzások kapcsán kerültek más kézre, akár jóhiszeműen maradtak egyes családok birtokában, mint — teszem — a család nádori vagy más országos tisztséget viselő tagja által hátrahagyott országos iratok, avagy az illetőnek ily iratokban bővelkedő saját hivatalos irattára. Másfelől közelebbi, az országgyűlés tartama alatt felmerült két esetből kifolyó okok is közrejátszottak abban, hogy ez a törvény életre kelt. Az egyik mindjárt kezdetben, a sérelmek összeállításánál, a megszerkesztésük módozatairól folyó megbeszélések közben jött elő, még pedig magával az ország levéltárával vonatkozásban, melynek nyomaveszett. Az alsóházban ugyanis a sérelmeket a királyi hitlevél pontjai szerint kívánták összeállítani. Egyesek megelégedtek nyomtatott szövegével, legtöbben azonban az eredetit követelték. Csakhogy azon vették magukat észre, hogy egyikük se tudta, ez hová lett. Elhatározták, hogy kinyomozzák.

107 Ehhez a száfuissent, assignanda committuntur". (Nemz. Múz. Kt. Nr. 502. 14. i.; Nr. 505. 6. 1.) 108 V. ö. Jakab i. ra. 75. 1. 107 Nemz. Múz. Kt, Fol. Lat, Nr. 533. f. 26-27. — Nr. 538. f. 33-