Levéltári Közlemények, 3. (1925)

Levéltári Közlemények, 3. (1925) 1–4. - ISMERTETÉSEK - Monumenta Ecclesiae Strigoniensis. Collegit et edidit Ludovicus Crescens Dedek. Tomus III. ab a. 1321. ad a. 1349. Strigonii / 250–256. o.

ISMERTETÉSEK 255 a betűszerint való hűséggel s — mint az előszóban külön is kiemeli — általában a Magyar Történelmi Társulat által elfogadott modern közlési szabályokhoz alkalmazkodott. Több tekintetben azonban ezektől is eltért s új gyakorlatot kezdett. Nevezetesen a szokásos írásmódtól elütő, de a kiejtésre jellemző helyesírási eltéréseket (ideszámítva a kettős i-t jelentő y-t, s a v-t jelentő w-t) megtartotta ugyan, de dűlt betűvel szedette; ugyanígy tett a tollhibákkal

1 is s a szokásos sic figyelmeztetést csak nagyobb szövegrontás vagy értelmetlen szófűzés esetén alkalmazta. Nézetünk szerint a szóban levő ortografiai eltéréseket — melyek a középkori oklevelekben lépten-nyomon előfordulnak s szinte megszokottakká váltak — dűlt betűvel szedetni valóban szükségtelen; a tollhibáknak dűlt betűvel való szedetése azonban praktikus újítás, amennyiben feleslegessé teszi a jegyzetben való javítást vagy a sic szócska túlságosan sűrű alkalmazását. Semmi képen sem helyeselhető azonban, hogy a szerkesztő a tollban maradt szókat zárójelben közölve, minden esetben eléje teszi az emansit szót, s viszont ott, ahol az oklevél írója a hibásan írott szót vagy betűket törlés jeléül alápontozta, ezeket szintén zárójelben közli expunct. megjelöléssel. A tollban maradt szót a bevett szokáshoz képest elég egyszerűen gömbölyű zárójelbe foglalni, az expungált szókat vagy betűket pedig — hacsak különös fontosságuk nincs — bátran mellőzhetjük. Az emansit és expunct. alkalmazása csak zavarja az olvasót. Egyébként a kötet teljesen a modern követelményeknek megfelelően készült. Lényegtelen másolási hibákkal, téves interpunkcióval ugyan nem egyszer találkoztunk az oklevelek átolvasása közben, ezek azonban zavart nem okoznak. A regeszták, s amennyire néhány próba alapján meggyőződtünk, a név- ós tárgymutató is pontosak. A regeszták készítésénél megesett ugyan a tévedés, hogy az in Alto Castro datált oklevelek keltezést helyéül Magasvár került Visegrád helyett az oklevél elé; a névmutató azonban ezt a hibát már kijavította. Az oklevéltárhoz 12 tábla van csatolva: három tábla pecsétek rajzaival, kilenc pedig oklevelek facsimiléival; az utóbbiak elég tiszták, az előbbiek azonban kevésbbé sikerültek. összegezve az előadottakat, a Monumenta Ecclesiae