Levéltári Közlemények, 3. (1925)

Levéltári Közlemények, 3. (1925) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Föglein Antal: Zólyom város XIII–XIV. századbeli okiratai / 235–242. o.

ZÓLYOM VÁROS XIII—XVI. SZÁZADBELI OKIRATAI. Nagy-Magyarország legrégibb szabadalmazott királyi városainak egyikéről, Zólyomról, illetve e város nevezetesebb levéltári anyagáról akarunk megemlékezni. Zólyom város, amely keletkezését s legrégibb fejlődését német telepeseknek köszönheti s már a tatárdúlás előtt is királyi szabadságlevél birtokában volt, IV. Béla királytól kezdve hosszú időn át a magyar királyok jóindulatát élvezte. IV. Béla király 1244. évi, a városnak a tatárdúlás alatt elveszett szabadságlevelét megújító adománylevelét

1 újabb és újabb királyi megerősítő privilégiumok s ugyancsak új adományok is követték. A várossal összenőtt Zólyom vára, amelyet a királyi levelek is rendszerint „királyi várnak", a „mi várunknak" neveznek, a XIII—

XV. században állandó megszálló, mulató vagy átvonuló helye volt a királyoknak, királynéknak; középpontja sokszor fényes udvari életnek; az eddig ismert XIII—

XV. századbeli királyi s királynéi okiratoknak elég sűrűn olvasható keltezési helye.

2 Középpontja volt a XIII—

XIV. századbeli Nagy-Zólyom vármegyének; középpontja a királyné hitbérét képező bányavárosok XV— XVI. századi adminisztrációjának s székhelye a királyné képviselőinek s megbízottainak, akik, mint zólyomi várkapitányok, a vármegyének főispánjai is voltak. Zólyomba futottak Össze a XVI. század második felében a délfelől erősen fenyegető török terjeszkedés elleni védekezés szálai. Zólyom tehát évszázadokon át fontos s mindenképen élénk életet élő városa volt a Felvidéknek. S mindezek dacára, ha összehasonlítjuk más, sokszor kisebb jelentőségű felvidéki várossal, akár községgel is, feltűnik, hogy mily kevés XIII—

XVI. századbeli, tehát a város életének fénykorából való okirati anyagot őrzött meg az utó1 Fejér: Cod. diplom. IV. 1. 332. 1. 2 Ráth K.: A magyar királyok hadjáratai, utazásai és tartózkodási helyei.