Levéltári Közlemények, 3. (1925)

Levéltári Közlemények, 3. (1925) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Iványi Béla: A debreceni református kollégium anyakönyvtárának oklevelei / 225–234. o.

226 DR. IVÁNYI BÉLA dalomtörténeti és egyéb levelek, mindenféle verses és prózai kéziratok, magyar-, latin-, német-, török-, kínai nyelvű, középés újkori írások minden rendszer, osztályozás, vagy csoportosítás nélkül össze-vissza követik egymást. De még a felsorolásnak ez a módja sem kielégítő és következetes, mert míg egyes oklevélgyűjtemények darabonként, rövid tartalmi kivonattal lajstromoztattak, addig ezzel szemben előfordulnak ilyenféle lajstromtételek is, pl.: „Különféle okmányok a XVII. századból, egy csomó, 156 db." vagy: „Különféle okiratok nagyobb részt a XVII. századból, 52 db." Mindezeket nem szemrehányásképen említjük, mert hiszen csak hálás elismeréssel tartozunk a könyvtár gondozóinak, akik ezeket az okiratcsomókat így is megőrizték. A lajstromozó könyvtárnokok érdemeit sem akarjuk kisebbíteni, mert hiszen ők nem is tartoztak külön levéltári szakismeretekkel rendelkezni. Éppen e sorok írója óhajtja az igazsághoz híven jelezni, hogy az illetékes körökben, talán érezve főrendszer hiányait, megvolt a jó szándék a kézirat- és oklevéltár modern elvek szerinti rendezésére és felállítására, ámde a háború és következményei miatt a szándék meg nem valósulhatott. A következő sorokban előbb a kézirattárnak egész anyagát igyekszem rövidre fogva ismertetni, már csak azért is, mert az történelmi szempontból sok becses és érdekes darabot tartalmaz. A kézirattár Bihar vármegye 1807—1847-ig tartott közönséges gyűléseinek jegyzőkönyveivel kezdődik, amelyeknek jelentősége Nagyvárad elvesztésével csak növekedett. Ez a gyűjtemény 96 füzetből áll. Utána különféle tárgyú kéziratok, országgyűlési akták, diariumok, naplók, egyházi jellegű iratok, a debreceni kollégiumi könyvtár XVIII— XIX. századi régi katalógusai (R. 71., 72., 73.), mindenféle előadási vezérfonalak (úgynevezett Col]egienheft-ek), Sárváry Pál matematikus és fizikus külföldi egyetemi jegyzetei és egyéb kéziratai (R. 79—89.), azután jogi, történelmi, földrajzi, theol'oigiai, természettudományi, statisztikai tartalmú értekezések kéziratai következnek hosszú sorozatban, majd Ertsei Dániel, Szilágyi Márton, Budai Ézsaiás, Szoboszlai Pap István kézírásai (R. 243—259., 586.), amelyek közt vegyesen magyar-, latin-, sőt németnyelvű XIV—XV. századi kódexek is akadnak.

:i R. 450. számnál kezdődik a kódexek sorozata (köztük: R. 466. egy Szent Istvántól i 3 A német kódexeket a berlini cs. tudományos akadémia már lemásoltatta.