Levéltári Közlemények, 3. (1925)

Levéltári Közlemények, 3. (1925) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Győrffy István: A nagykún városok levéltárai / 192–205. o.

198 DK. GYŐRFFY ISTVÁN erkölcsi életének, másrészt igen becsesek azért, mert a párbeszédekben felvett jegyzökönyvekben az egykorú nép közvetlenül szólal meg. Ezeket a Hild-iéle rendezés egyesítette és új kötetszámokkal látta el. Ezért az általános mutatók esak akkor használhatók hozzájuk, ha az új kötetjelzóseket nem vesszük figyelembe. Egyéb törvénykezési könyv, 34 kötet, található 1801—1885-ig. A katonaügyi könyvek 27 kötete az 1852—1904. éveket öleli fel. Á járlatok jegyzőkönyvei is újak (1876—1888.13 kötet), de mégis értékesek a bennük foglalt nyelvi anyag (ló, marha stb. színe, külső tulajdonsága) és ősi bilyogok (tulajdonjegyek) rajza miatt. A volt céhek iratai is a város levéltárában őriztetnek. Háromféle céh volt: 1. a szűcs-, szabó-, szűrszabó-, takács-, kötélgyártó-; 2. lakatos-, asztalos-, kovács-, kerékgyártó-, kalapos-; 3. ács-, molnár-, pintér-, fazekas-céh. Céhlevele mind a háromnak 1819-bol van s irataik 1871-ig terjednek. Ezenkívül 8 kötet iparügyi könyv egészíti ki a sorozatot 1881—1897-ig. A telek- és birtokkönyvek 38 kötetből állanak. Nagy kár, hogy a Liber Fundi, a város redemptiokorabeli alapvető telekkönyve elveszett. A legrégibb, „Földváltozás'* című munkálat 1795-tel kezdődik s 5 kötetben 1849-ig tart. Megvan öt teljes kötetben az 1847-től 1866-ig használt telekkönyv. A szőlők telekkönyve 1772-vel kezdődik. Ugyanez évből való az újonnan bevándorolt katholikus lakosság telekkönyve is. Az államkölcsönök könyvei 17 kötetből állanak, legbecsesebb az első kötet, mely a redemptióra felvett kölcsönök kimutatását és a kötvények másolatát tartalmazza. A második „Az 1808. esztendőben az ország által' ajánlott segedelembe karczagi lakosokra esett tartozás lajstroma". E könyvek az 1745—1892. időszakokat ölelik fel. Postakönyvet 47 kötetet őriz a levéltár (1854—1905.). A Hirdetések (Publicatiók) jegyzőkönyvei (1797—1898, 9 darab) sokoldalú és becses adatokat tartalmaznak. Még értékesebbek az adóügyi könyvek 1724-től 1857-ig 87 kötetben, mert ezek 133 esztendőről mutatják a város közgazdasági képét. Megbecsülhetetlen értékűek népesedés- és családtörténeti szempontból is, mert az egyes adózó polgárok megjelenését vagy eltűnését évről-évre pontosan meg lehet belőlük állapítani. Mivel a nép állattenyésztésből élt, az